113952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénessavnak gázelegyekből való kitermelésére

hatjuk meg', hogy az eleinte képződött kénsavat mindaddig közömbösítjük és pedig célszerűen ammóniával, amíg csak a keringő folyadékban a kívánt szulíátkoncentrációt el nem értük. Ügy is járhatunk el, hogy a neutrális szulfátot vagy a kiindulási folyadékhoz, vagy pedig a folyadéknak egy részéhez adjuk, melyből az abszorpciós regeneráló rendszerben való felhasználás végett a kénsavat eltávolítjuk. ha a kénessavat gyenge gázokból abszorbeálta tjük, akkor az oldat kénessavtartalma tfilságosan kiesi lehet. Ilyenkor az oldatba előnyösen további kénessavmenynyiséget vezetünk, avégett, hogy a gipszen kívül más mészsók kicsapódását meg'akalyozzuk. A mészből vagy egyenértékű kalciumsóból az oldathoz nem szabad túlságosan sokat hozzáadni, mert különben a gipsszel együtt az abszorbeáló folyadéknak értékes alkatrészei is kicsapódhatnak, másrészt azonban az oldatban elegendő nagy kalciumkoncentrációt is hagyhatunk meg ahhoz, hogy az oldatnak az abszorpciós regeneráló rendszerbe való visszavezetése előtt az oldat hevítésére legyen szükség. Ha a kénsav eltávolítására az abszorpciós regeneráló rendszerben levő egész oldatnak egy részét eltávolítjuk, akkor a hozzáadott mészmennyiséget célszerűen úgy választjuk meg, hogy az egész kénsav és ezenfelül a szulfát egy része is kicsapódjék. A külön kezelt folyadékrész ezáltal lúgossá válik és az oldat főmennyiségéhez való visszavezetésekor további kénsavmennyiséget közömbösít, úgyhogy a tisztítandó folyadék és a hozzáadott mész mennyiségének kellő megválasztásával az egész oldat teljes kénsavtartalmának közömbösítését is elérhetjük. A gipsz kiesapását célszerűen szobahőmérsékleten végezzük, habár magasabb hőmérsékleteken is dolgozhatunk, ha arról gondoskodunk, hogy az oldat ne veszítsen el túlságosan sok kénessavat. Különösen előnyösen használhatjuk ammoniumcitrát és ammoniumfoszfát oldatait, melyek ammoniumszulfátot is tartalmaznak. Példa: Az SO2-I10Z való regeneratív abszorbeáló eljárást oly oldattal foganatosítjuk, mely literenként 250 g monoammon uimfoszfátot, 100 g citromsavat (ammóniával semlegesítve) és 100 g ammoniumszulfátot tartalmaz. Az abszorpciót addig folytatjuk, míg csak a folyadékban literenként 0.25 g mennyiségben szabad kénsav nem gyűlt össze. Ezt követőleg a rendszerből annyi folyadékot távolítunk el, mely a keringő folyadék minden 160 literére 1 liternek felel meg. Ezt a folyadékot ezután toronyba vezetjük, melyen tiszta kéndioxidgáz árama megy át és így a folyadékot kénessavval telítjük. A telítés után a folyadékot minden folyadék litere után 180 g SOa-t tartalmaz. Most az oldathoz oltott meszet adunk, melyet előzetesen mésztej képzésére vízzel kevertünk. A hozzáadott mész menynyisége (CaO-ra számítva) az oldat minden literére 28 g. Az oldatot 1 óra hoszszat kavarjuk és azután megszűrjük. A szűréssel eltávolított szilárd anyag csaknem kizárólag tiszta gipsz és csak kis mennyiségű foszfátot tartalmaz. Az eltávolított gipsz mennyisége folyadékliterenként körülbelül 70 g, ami a hozzáadott mész 80—85%-ával egyenértékű. A gipszben tartalmazott szulfát mennyisége a kezelt oldat minden literére 40 g eltávolított kénsavnak felel meg. A gipsz alakjában ki nem csapott mészmaradék állandóan oldatban marad és további csapadék az oldat forralásakor sem képződik. A kezelt folyadékot a gipsz eltávolítása után a folyadék főtömegéhez vezetjük vissza és vele az egész rendszerben a szabad kénsavat közömbösítjük. A Z eljárást időnként, amint azt a kénsavnak a folyadékban való újabb felhalmozódása szükségessé teszi, megismételjük. Minthogy a kezelt folyadékban kisinennyiségű mész marad vissza, az egész rendszerben fokozatosan mész gyűl öszsze, mindaddig, míg csak a folyadék főtömegében a CaO-koncentráoió ugyanakkora, mint a kezelt folyadékban. Amint ez az állapot bekövetkezett, a folyadék egy részének e mésszel való kezelésekor kapott gipsz mennyisége ekvivalens lesz az egész hozzáadott 'mészmennyiséggel és így a folyadék főtömegében a mészkoncentráció nem fog tovább növekedni. Az ilyen mészmennyiségnek >'az abszorpciós folyadékban való jelenléte annak abszorpcióképességét nem hátráltatja és mész kicsapódását a rendszer egy részében sem okozza. A szabad kénsav felhalmozódását tet- : szőleges, pl. literenként 10 g-nyi menynyi ségig engedhetjük meg. Előnyös azon-