113948. lajstromszámú szabadalom • Hullámátvivő műhálózat

a szomszédos közös párhuzamoskapcsolású (Z2) ág (38) vógszorítójával kötjük össze, akkor a (Ca, Cb) kapacitások a (Z2) ág (Cl) kapacitásával tényleg párhuzamos összeköttetésbe jutnak és a (Cl) kapacitás értékének beállításával kiegyenlíthetők. Ha a párhuzamoskapcsolású (Z2) ág szük­séges kapacitásának értéke (Cl'), akkor a (Cl) kapacitás kellő értékét olymódon kapjuk meg, hogy a (Ca) és (Cb) kapacitá­sok összegét a (Cl') kapacitásból levonjuk, amit a következő egyenlet fejez ki: Cl = Cl' — (Ca + Cb) 1/. Hasonlóképpen a (Z5) impedanciaág belső (17) ellenzőjénél, amely a (34) vég­szorítóval áll összeköttetésben, a (Cc) ka­pacitás a párhuzamosan kapcsolt (Z4) im­pedancia (C2) kapacitásával tényleg pár­huzamos kapcsolásban áll. Ha a párhuza­mos kapcsolású (Z4) impedancia számára szükséges méretezési kapacitás (C2'), ak­kor a (C2) kapacitás éritékét a, következő egyenlet adja: C2 = C2' — Cc 2/. Ha a belső (18) ós (19) ellenzőket a (35), illetve (36) végszorítókkal kötjük össze, a (Cd) és (Ce) kapacitások szintén tényleg párhuzamos összeköttetésbe jutnak a (C3) kapacitással, amelynek helyes értékét a. következő egyenlet adja: 03 = C3' — (Cd + Ce) 3/. ahol (C3') a szükséges szerkezeti kapa­citás. A szűrő egyes impedanciaágait árnyé­kolt vezetők, például a (37) koncentrikus vezetőkábel köti össze egymással. Minde­nik vezető ellenzője a földdel áll összeköt­tetésben, amint azt a rajzon (39)-nél ós (40)-nél feltüntettük. Kívánt esetben a ve­zető ellenzői és a többi ellenző egy darab­ban készülhet. Ilyen egységes ellenző a (41) ellenző. Bizonyos esetekben, ha a hu­zalozás elég rövid, az árnyékolt összekötő­huzalok mellőzhetők és azok helyett sza­bad huzalok használhatók. Ha az árnyékoló ellenzőket az előzőkben ismertetett módon rendezzük el és a pár­huzaimoskapcsolású impedanciaágak kapa­citásait úgy állítjuk be, amint azt meg­adtuk, akkor a szűrőszerkezet bárminő környezetben kielégítő módon működik. A találmány értelmében árnyékolt mű­hálózatok aképen szerkeszthetők, hogy azoknak kívánt átviteli tulajdonságaik vannak, amelyek a találmány szerinti árnyékolás nélkül el nem érhetők. A találmányt ki nem egyensúlyozott szűrőnél való alkalmazásában ismertet­tük, nyilvánvaló azonban, hogy ugyan­ezek az alapelvek kiegyensúlyozott szer­kezeteknél is alkalmazhatók. A talál­mány más szerkezeti átvivő vonalvezeté­keknél, például kiegyenlítő, fázishelyes­bítő, késleltető mű hálózatoknál és ki­egyensúlyozó műhálózatoknál is használ­ható. Szabadami igények: 1. Különösen nagyfrekvenciákhoz való hullámátvivő műhálózat, amelynek több impedancia eleme van, azzal jelle­mezve, hogy a műhálózat mindenik elemét villamos vezető-anyagból ké­szült, a műhálózat összetevő elemeit egymással szemben hatásosan árnyé­koló külön ellenző veszi körül. 2. Az 1. igénypont szerinti hullámátvivő műhálózat kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy egy vagy több elemet körülvevő ellenzőt vezető-anyagból készült, külön külső ellenző vesz kö­rül. 3. A 2. igénypont szerinti hullámátvivő műhálózat kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a műhálózat egyes ele­meit körülvevő két ellenző között fennálló kapacitás a műhálózat elosz­tott impedanciáinak része. 4. Az előző igénypontok bármelyike sze­rinti hullámátvivő műhálózat kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a műhálózat összetevő alkatelemei kö­zött levő összeköttetéseknek villamos vezető anyagból készült ellenzői van­nak. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom