113926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szögek és rokonáruk szárának sajtolására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ& szabadalmi leírás 113926. SZÁM. XVl/d. OSZTÁLY. — M. 10413. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szögek és rokonáruk szárának sajtolására. Millingue Louis gépészmérnök Puteaux (Seine). A bejelentés napja 1934. évi december hó 31-ike. A találmány eljárás és berendezés szögek és hasonló áruk szárának hideg sajtolására, két sajtolófej után, mely fejek mindegyike négy, ismert módom működő szer számból áll. Az eljárás lényege az, hogy a huzal az els£> fejben a h u.zal átmérőjét csekély mérteikben csökkentő, kislöketű szerszámokkal előmunkáljuk és a második fejben, nagyobb löketű szerszámokkal, fcészresajtoljuk. E keresztmetszetcsökkentő ímeigmunikálásniaik a megosztása folytán vastag huzalból hosszúszárú szögeket sikerül előállítani. A mellékelt rajzok, példaképen, a találmány szerinti eljárás egymás után következő fázisait szemléltetik. Az 1. ábra a szárat előformázó (A) tok négy (c, d, c1 , d1 ) szerszámát és a szár alaikítását befejező (B) tok négy (a, b, a1 , b1 ) szerszámát vázlatosan szemlélteti. A 2—8. ábrák egyrészt a szerszámok profiljainak metszetei a huzal hossztengelyében és másrészt a gyártás különböző fázisait érzékeltetik. A 9—10. ábrák oly változatot szemléltetnek, melynél csak egy fej talál alkalmazást. Az (a, b) és (c, d) szerszámok valamennyi ábrán metszetben látszanak, míg az ezekre mieirőleges (a1 , b1 ), ill. (c1 , d1 ) szerszámok nem látszanak. A 2. ábra szerinti fázisban az (F) fémhuzal, ill. fémrúd végét néhány m/m-el az (a, b, a1 , b1 ) szerszámok alkotta fejbe vezetjük, mely a huzal keresztmetszetét csökkenti (3. ábra). Az (a, b, a1 , b1 ) szerszámok ezután nyilnak és a (c, d, c1 , d1 ) szerszámok záródnak és a huzalban szűkületet létesítenek (4. ábra). Ezután a (c, d, c1 d1 ) szerszámok nyilnak, amikor is a huzal, az önműködő betáplálás folytán előremozog és az előbb létesített szűkület hatására keletkezett vállával az (e, f) szerszám okba ütközik, melyeik a huzal előremozgása közben nyílnak (5. ábra). Az (e, f) szerszámok mozgását úgy szabályozzuk, hogy a huzal szűkülete az alakítást befejező (a, b, a1 , b1 ) szerszámok közé kerül, amikor az (e, f) szerszámok :a huzalba ütköznek. Közvetlenül ezután a (B) fej záródik és az (a, b, a1 , b1 ) szerszámok a huzalnak' az első fejben előmunkált, szűkített részét készre alakít ják és a szár első részét behúzzák. Ugyanekkor az (e, f) szerszámok egymástól eltávolodtak úgy, hogy a huzal az (a1 , b1 ) szerszámok hatására megnyúlhat. Azután a (B) tok nyílik és a, betáplálás folytán, bizonyos hosszúságú (F) huzal kerül az (a, b, a1 , b1 ) szerszámok közé (7. ábra). Azután a (B) fej záródik, az (a, b, a1 , b1 ) szerszámok újból működnek, amikor is a szár a kívánt hosszúságú lesz. A munkafolyamat ekkor befejeződött és a játék megismétlődik (4. ábra); e pillanat előtt és a szerszámok nyitási fázisa alatt azonban az (F) huzalt helytállónak
