113923. lajstromszámú szabadalom • Rádiótávhangoló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 113923. SZÁM VII/j. OSZTÁLY. — L. 6767. ALAPSZÁM. Rádiótávhangoló. Lakatos Sándor szig. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 6-ika. A találmány célja, hogy távolabbi helyről tetszésszerinti állomást hangolhassunk be. Az állomások behangolása, mint ismeretes, úgy történik, hogy a hangolóelemet elfordítjuk. A találmány a hungolóclcni távolról történő elfordítását teszi lehetővé elektromos úton. I, A hangolóelem tengelyére tekercset szerelünk, melyet mágneses térbe helyezünk. A tekercsen keresztül különböző erősségű áramot vezetünk, melynek hatására forgató nyomaték keletkezik, melynek nagysága a tekercsen átfolyó áramerősségtől függ. A hangolóelem tengelyére rugót tigy szerelünk, hogy az áram nyomatékával ellenkező értelmű nyomatékot hozzon létre. Az így elkészített szerkezettel tehát az állomások behangolása az áramerősség megváltoztatásával történik. Az 1. ábra a szerkezet példakén ti kivitelét tünteti fel. A hangolóelem jelen esetben a (C) forgókondenzátor, ennek tengelyén foglal helyet a (TI) és (T2) tekercs, melyen a változtatható erősségű áram folyik keresztül. Az ellenkező értelmű nyomatékot (R) rugó létesíti. A mágneses teret az (E) elektromágnes hozza létre. Az áramerősség változtatása a 2. ábrán feltüntetett ellenállás segítségével történik. A 3. ábra a szerkezet kapcsolását tünteti fel. Az (A) árammérő műszer célja, hogy a beállítási helyen is feltalálható legyen bármelyik állomás. Ebből a célból a. műszer skáláját hullámhosszra hitelesítjük. Ez a szerkezet a hangerőszabályozás kérdését is megoldja. Általában a rádiókészüléken forgó mozgással történő minden szabályozás ezzel a szerkezettel keresztülvihető. II. Ismeretes, hogy ha váltakozó mágneses térbe tekercset helyezünk, abban: váltakozó feszültség keletkezik. Ha két ilyen szerkezetet az 5. ábrán feltüntetett módon kapcsolunk össze és az egyik rendszer tekercseit elfordítjuk, a másik rendszer szintén elfordul. Ezt a szerkezetet a rádiótávhangoláshozi szintén felhasználhatjuk. A 4. ábra a szerkezet vázlatos rajzát tünteti fel, amely nem sokban különbözik az 1. ábrán feltüntetett szerkezettől. A különbség annyi, hogy az: (E) tekercsekbe nem egyen, hanem váltóáramot vezetünk. Az armatúrán pedig két egymásra merőleges tekercset helyezünk el. III. A 8. ábrán példáiként bemutatott szerkezet szintén alkalmas a távhangolásra. A (C) kondenzátort úgy forgatjuk el, hogy az (A) áttétellel lassított tengelyre (FI) kilincskereket szereljük, melynek fogaiba (KI) kilincs illeszkedik. Ha a (Jl) jelfogót áramlökés éri, a (KI) kilincset megrántja, s így az egy fogat ugrik; ha az áram megszűnik, az (Rl) rugó a kilincset megrántja és az i(Fl) kereket egy fognak megfelelő szöggel elfordítja. Ha a kereket elég nagy fogszámura készítjük és ha a lassító mű áttétele is elég nagy, kellő finomságú beállítást érhetünk el. A kondenzátor, illetve a hangolóelem visszafelé forgatását olymódon érjük el,