113920. lajstromszámú szabadalom • Kéménytoldat

MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113920. SZÁM VLII/K. OSZTÁLY. — T. 5466. ALAPSZÁM. Kéménytoldat. Tóth Antal házfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 3-ika. A kémények huzatát elősegítő kéménytoldatoknak sokféle kivitelű alakja ismeretes. A szerkezetek sokfélesége is igazolja, hogy az egyes kivitelek nem minden helyen és szélviszonyok mellett felelnek meg céljuknak. A kémények működését (huzatát) befolyásoló széláramok iránya ugyanis nemcsak helyenként és a terepviszonyok szerint, hanem időnként is változó. Az ismeretes kémónytoldóknak az a nagy hátrányuk, hogy szerkesztésüknél, rendszerint, a huzatot károsan befolyásoló egyirányú széláramot vettek alapul; mihelyt azonban a széláram iránya megváltozott, vagy depressziós időben, amikor a huzat gyengült, a kémények működésében zavar állott elő. A találmány szerinti kéménytoldat célja a kémények huzatát a terepviszonyoktól, a depresszió hatásától és a széláram időbeli irányváltozásától függetleníteni és biztosítani annak helyes működését. A találmány szerinti kéménytoldat bármilyen méretű és keresztmetszetű, egyes vagy csoportos kéményekre könnyen felszerelhető. A kéménytoldat a kéménynyílás tengelyének meghosszabbításában, egymás fölött elhelyezett, két csőből áll, melyek között a széláram és füstgázok elvezetésére megfelelő hézag van. A kémény folytatását alkotó toldat végének külső felületén a kereszthuzat és a függőleges légáramok irányítására való, előnyösen, kúppalástszerűen alakított, terelő lemezek vannak körben elrendezve, melyeket a felső esőtoldat alsó részének kúposán kialakított része vesz körül. A terelőlemezek egymástól! távolsága, továbbá azok kúposán hajlított alakja úgy van megválasztva, hogy bármely oldalról ható, vízszintes-, ferdeirányú- vagy örvénylő széláriamot, kényszermenietűen, a felső toldat kúpos része alá, a kémény és kéménytoldat tengelyével párhuzamos irányban vezetik, minek folytán a kémény huzatát növelő szívó hatás keletkezik. A kéménytoldat tengelyében, ,az alsó cső nyílása fölött, hegyesebb végével lefelé fordított helyzetben, terelőkúp van elhelyezve, mely az alsó csőtoldat felső nyílásához megfelelően beállítható helyzetében depressziót okozó napmeleg hatása esetén is annak szabad keresztmetszetét szabályozza, míg szélfúvás idején a fel- vagy lefelé ható, függőleges légáram terelésére és szívóhatásának elősegítésére való. A kéménytoldat tetején, a vízszintes irányú széláramok áthaladását és ejektorszerű szívóhatását biztosító, szabadon hagyott tér fölött, kúpos fedőlap van felerősítve. A csatolt rajzok a találmány szerinti kéménytoldat példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a kéménytoldat függőleges metszete, a 2. ábra metszet az 1. ábra I—I vonala szerint, a 3. ábra a kémény nyílásába helyezett kéménytcldat elölnézete, míg a 4. ábra a kéménytoldat alsó részének négyszög keresztmetszetűre kialakított részét ábrázolja. A kémény toldat alsó részével a kémény nyílásába helyezhető, esetleg befalazható (1) csőből áll, melynek felső végén, annak