113911. lajstromszámú szabadalom • Csapda

MAGYAR KIRÁLYI #EMJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113911. SZÁM. X/e. OSZTÁLY. — H. 9584. ALAPSZÁM. Csapda; Holst Frigyes kereskedő Rostock (Németország). A bejelentés napja 1935. évi julius hó 19-ike. A találmány újfajta csapda, főképpen patkányok és egerek fogására. E csapdának az az előnye, hogy nincs rajta semmiféle mechanikai berendezés, pl. csapóxész, ütőkészülék, stb. Az állat e csapdában folyadékkal töltött medencébe jut és onnan, nem menekülhet. A rajz a találmány egy kiviteli példáját mutatja. A csapda az (1) víztartányból áll, amelynek (2) kifolyónyílásai van, a tartányban tehát még eső alkalmával sem emelkedhet a vízfelszín e nyílás magassága fölé. A víztartányhoz a (3) lejtő vezet, amelynek egész hosszában rejtett csalétkek vannak elhelyezve. A rajzon ábrázolt kiviteli alaknál pl. a csalétkek előnyösen fémből készült, (4) nyílásokkal ellátott (5) lemezen vannak. Az (5) lemez a (3) lejtőre van erősítve. Az állatokat a csalétek szaga arra ösztönzi, hogy a lejtőn felmásszanak és a csalétek után kutassanak. Ily módon a lejtő felső végére, innen pedig a (6) tölcsér szélére jutnak. E tölcsért valamilyen sima anyagból, pl. üvegből vagy zománcból készítjük és (7) nyílásokkal látjuk el, melyek mögött ugyancsak csalétkek vannak. Az állatok, amint a csalétek szagát a tölcsér mélye jjrányában követik, lecsúsznak a tölcsér sima belső falán és a (8) nyíláson át a víztartányba esnek. A (6) tölcséren alul (9) fenéklemez van, mely megakadályozza az állatoknak a vízből való kikapaszkodását. A (9) lemez kerülete és a víztartány fala között ezért csak igen kis hézag van. A (7) nyílásokat, amelyek mögött csalétkek vannak elrejtve, a tölcséren előnyösen két sorban rendezzük el. A két sor egymástól 5—7 cm. távolságra van és középvonaluk a (3) lejtő folytatását képezi. Az állatok, miután a tölcsért elérték, ennek következtében jobbról és balról is érzik a csalétek szagát, fejüket iide-oda forgatják és így a sima tölcsérfalon, a nyílások között hamar lecsúsznak. Abból a célból, hogy olyan állatokat is biztosan elpusztíthassunk, amelyek hoszszabb ideig képesek magukat a vízen fenntartani — mint pl. a vízipatkányok — a víztartányban, a vízfelszín fölött, kábítószerrel töltött (10) kiugrást alkalmazunk. A vízben lévő állatok a jóízű szer után kapnak és attól elkábulva biztosan a vízbe fulladnak. A kábítószereket felvevő csészét drótokon függeszthetjük be a víztartányba és így bármikor könnyen kivehetjük, vagy pedig szilárdan a tartányboz is erősíthetjük. Megtehetjük továbbá azt is, hogy a lejtőt, a tölcsért és a fenéklemezt, valamint a kábítószert felvevő csészét egy darabból készítjük és az egészet bármely közönséges vödörbe beakasztjuk. De készíthetjük az egyes részeket szétszedhetően is, hogy a csapdát könnyen tisztíthassuk és a csalétkeket könnyen újakkal pótolhassuk. A lejtőt létra alakjában is készíthetjük, de a tölcsér széle előtt előnyösen egy sima részt iktatunk a létrába, nehogy az állatok hátsó lábaikkal a létra fokaiba kapaszkodhassanak, ha elülső lábaikkal már lefelé csúsznak a tölcsérfalon. A lejtőt vagy létrát előnyösen csukló-