113892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^Batift SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113893. SZÁM. IV/li/1. OSZTÁLY. — K. 124:34. ALAPSZÁM. Eljárás kondenzálási termékek előállítására. Dr. Krans Wilhelm vegyész Wien. III. pótszabadalom a 111811. pzámú törísszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi december hó 39-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 12-ike. A találmány a 111811. sz. törzsszabadalomban ismertetett eljárás változata éí további kiképzése kondenzálási termékek előállítására karbamidból, illetve karba-5 mid és egyéb formaldehiddel reagáló vegyületek keverékeiből, formaldehidből és hexametiléntetraminból, illetve a hexametiléntetraminhoz hasonló hatású vegyületekből. 10 A találmány szerint karbamidot és formaldehidet hexametiléntetramin jelenléte nélkül, olyan, a kiindulási formaldehidben mért, 'hidrogéniónkoncentráció mellett, amely a 3,0 HP-nak megfelelőnél 15 nagyobb, melegelvonással, vagyis hűtés közben kondenzálunk. A kondenzálást oly mesiszemenőleg vezetjük, amíg csak közbenső termékként még éppen csepegtethető vagy sűrű tejfelszerű, avagy sűrű 20 pépes masszák nem állnak elő és még mielőtt krétás, könnyen szétdörzsölhető vagy kemény masszák keletkeznének. A csepegtethető vagy sűrű tejfelszerű vagy sűrű pépes masszákhoz hozzáadjuk a hexa-25 metilóntetramin egész mennyiságét, mire ezeket a masszákat meleghozzávezetés mellőzésével érlelő folyamatnak vetjük alá, amikor is gyakorta kenőcsszerű maszszák állnak elő. 30 A kondenzálásnak hűtés mellett kell végbemennie, mert különben exoterm lefolyású reakciók jutnak előtérbe, amelyek egészen 60°-os és ezen felüli hőmérsékletemelkedéseket idéznek elő és nem-sajtol-35 ható termékeket eredményeznek. A sajtolhatatlan termékek hexametiléntetramin utólagos hozzáadásával sem válnak használhatókká. Célszerű, hogy a kondenzáció hőmérséklete ne lépje túl a 20"-ot. A liűtés közben végzett kondenzálásnál íO a karbamidnak monometilén-, dimetilén-és metiiolmetilónvegyüleíei, ill. ezen karbamidmetilénvegyületek keverékei keletkeznek. E vegyületek keletkezése, amint ez a vizsgálatokból kitűnt, a hidro- 45 góniónkoncentráció függvénye. Míg olyan hidrogéniónkoncentrációk mellett, amelyek kisebbek, mint amilyenek 3.0 PH-nak felelnek meg, túlnyomóan metilolvegyületek keletkeznek, addig olyan hidrogénión- 50 koncentrációknál, amelyek a 3,0 PH-nak megfelelőnél nagyobbak, főleg metilénvegyületek állnak elő. A metilolvegyületek sajtolásra nem alkalmasak, mert telített metilolcsoportjailc folytán nem ká- 55 pesek messzemenőleg polimerizálódni és inert ezenkívül még könnyen lehasítanak vizet, minek következtében a melegsajtóban könnyen keletkeznek buborékok. A metilénvegyületek, magukban véve, saj- 60 tolótechnikai szempontból ugyancsak használhatatlanok, mert még nagyobb nyomásoknál sem sajtolhatok. A metilénvegyületeknek a hexametiléntetraminnal való kapcisolatakor azonban, ami egyfelől 65 a metilénvegyületek, másfelől a hexametiléntetramin telítetlen kötéseinek kapcsolódása révén jön létre, igen nagy molekulájú, több dimenzióban szétágazó, öszszeszövődött molekulaképződmények ke- 70 letkeznek, amelyek sajtolási célokra kiválóan alkalmas anyagok. A karbamid és formaldehid kiindulási mennyiségeit az előállítani kívánt mono-