113889. lajstromszámú szabadalom • Képvevőkészülék képtávíráshoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEI RAS 113889. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. J. 3532. ALAPSZÁM. Képvevőkészülék képtáviráshoz. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1935. évi január hó 10-ike. A találmány képtáviráshoz való, az úgynevezett kemográflai eljárással mű­ködő képvevőkészülék, különösen a rádió céljaira, amelyet az önmagában ismere-5 tes képvevőkészülékkel egybeépített, a készülék által felrajzolt képet nagyított méretben episzkópikusan, vagy diaszkó­pikusan kivetítő optikai vetítőberendezés jellemez. 10 A közhasználati (főleg szórakoztatásra való) drótnélküli vétellel kapcsolatban is­meretesek azok a törekvések, amelyek arra irányulnak, hogy a hangátvitelt álló kjépeknek átvitelével (képtávírással) 15 egészítsék ki, amikor is az átvitt képek a hangátvitelnek, pl. a hírszolgálatnak mintegy illusztrálására szolgálnának. Erre a célra gyakorlatilag egyelőre csu­pán az ú. n. kemográflai eljárással mű-20 ködő vevőkészülékek jöhetnek számba, amelyek az átvitt képet alkalmasan pre­parált papirosra vagy átlátszó hártyára az áram kémiai hatásának segélyével rajzolják fel. Ezek a készülékek ugyanis 25 egyszerű szerkezetűek és üzembentartá­suk kevés költséggel jár, szemben a fény­képészeti eljárással dolgozó készülékek­kel, amelyek egyrészt sokkal bonyolultab­bak, másrészt drága üzemanyagokat fo-30 gyasztanak. Az eddig ismeretes, közhasz­nálatra szánt kemográflai képvevőkészü­lékek, Iközös jellemzője, és fenti célra való .alkalmazásuknak egyben nagy hátránya az, hogy aránylag kicsiny méretű képeket 35 szolgáltatnak a képek mérete (hossza, ill. szélessége) a 10 cm-nyi nagyságrendet általában nem haladja meg. Evvel az a hátrány jár, hogy a berendezésben meg­jelenő képet közvetlen közelről kell szem­lélni, ami egyrészt kényelmetlen, más- 40 részt az egyidejű szemlélést csupán egy­két szemlélőnek teszi lehetővé. A kép méreteinek közvetlen megnövelése, azaz olyan készülék szerkesztése, amely az ed­dig ismerteikínéi számottevően, nagyobb 45 képet szolgáltasson, igen nagy technikai akadályokba ütközik. Ez a legfőbb oka annak, hogy az ilyen készülékek eddig nagyobb mértékben elterjedni nem tud­tak. 50 Találmányunk értelmében ezt a hát­rányt úgy küszöböljük ki, hogy a kép­vevő készüléket önmagában ismeretes optikai vetítő berendezéssel építjük egybe, amely a vevőkészülék-reprodu- 55 kálta képet nagyított méretben episzkopo­san vagy diaszkoposan kivetíti. A vetítés episzkoposan, vagy diaszkoposan történik, aszerint, hogy a képek átlátszó vagy át­látszatlan alapon (kémiailag preparált 60 filmen, illetve papiroson) jelennek-e meg. A vetítés céljából szükséges, hogy a képet hordozó felület sík vagy legalább is közelítőleg sík legyen. Ismeretesek olyan képtávíró vevőké- 65 szülékek, amelyekben a képnek felrajzo­lása közvetlenül sík felületre (papiros­szalagra) történik. Ilyen készülék (Radio-Pen) leírása található a „Radio News" című amerikai folyóirat 1934 augusztusi 70 számának 3. oldalán. Más, ismeretes ké­szülékeknél a papirosszalagnak az a ré­sze, amelyre a kép felrajzolása pillanat­nyilag történik, egy hengernek felüle­letére, avagy egy éknek élére van ráfek- 75 tetve (v. ö. Schröter, „Handbuch der

Next

/
Oldalképek
Tartalom