113887. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

3. ábra a találmány szerinti thyratron oldalnézete, szintén fej nélkül, a 4. ábra a 3. ábra y—y vonala menti nagyított metszet. 5 Az (1) búra (1. ábra) felső, összeszűkülő részének tetején foglalt helyet a csonka -kúpalakú, felül nyitott, alul zárt (2) anóda. Ezt köriilvevően volt elrendezve a (3) rács, mely alul és felül nyitott fém-10 lemezhenger volt, melyben a lyukazott (3a) és (3b) rácslemezek voltak elhelyezve. A rács és búrafal közt csak igen kis hézag volt, hogy a rácsot megkerülő kisülést megakadályozza. A (4) katóda-15 komplexum alul benyúlt a rácsba és a 2. ábrán látható felépítésű volt. A fényes fémlemezből készült (4a) és (4b) védőhüvelyek a (!), 10, 11) és (12) és (9a, 10a, 11a. 12a) fémdrótok útján a tulajdonkó-20 peni (4c) katódához voltak erősítve és vele vezetőileg összekötve. A (4c) katódahenger az (5a, 5b, 5c) és (5d) szárnyak útján volt a belső (5) katódahengerhez erősítve. E szervek emittáló felületeit a raj-25 zon melléjük rajzolt pontozott vonalakkal jeleztük. Az (5) katódalienger a tű:/,álló szigetelőanyagból készült (0) hengerre illeszkedett, amelynek furataiban a fűtőtest (7) és (8) spirálisai foglaltak helyet. S0 Az ily csövek üzemi tulajdonságaik szempontjából nagyjában megfeleltek, azonban gyártásúk igen nehéz volt és drágák is voltak, a következő okoknál fogva.: 35 A katóda elkészítésekor, pl a karbonátbevonatnak oxiddá átalakítása céljából, az emittáló felületeket tudvalevőleg magas, kb. 1201) C° körüli hőmérsékletre kell hevíteni, ami rendszerint nagy-40 frekvenciás mező segélyével történik. Az ily hevítésnél azonban a katódáénál jóval nagyobb átmérőjű rács több energiát vett fel és a katóda kellő hőmérsékletre hevítésekor gyakran olvadáspontjáig lie-45 vült. Ennek az volt a káros következménye, hogy a rács helyenként megolvadt és a hozzá közel fekvő búrafal gyakran behúzódott. A katódának a felhevítése a fűtőtesttel pedig azért volt nehéz, mert 50 ehhez a fűtőtestet az üzemi feszültségnél sokkal nagyobb feszültségre kellett kapcsolni, minthogy a külső (4c) katódahenger és a fűtőtest közötti hőfokesés a katóda felépítése folytán tekintélyes. Mint-55 hoiíy pedig e katódákat hálózati feszültre gű fűtésre szokás készíteni, az ennél jóval nagyobb, pl. 170 V. fűtőfeszültséf?. tekintettel a cső gőztöltésére, igen gyakran átütést idézett elő és így a csövet tönkretette, a fűtőtestet azonban mindenesetre 60 annyira igénybevette, hogy annak élettartama és megbízhatósága nem volt megfelelő. A nagyfrekvenciás fűtést pedig a fűtőtest bekapcsolásával egyidejűleg foganatosítani azért volt veszélyes, mert a 65 nagyfrekvenciás mezővel ionizált gázvagy gőztérben már aránylag kis fűtőfesziiltség is könnyen átütést idézhetett elő. Mindezen okoknál fogva az eddig ismeretes thyratronok ama típusainak gyár- 70 tása, melyek teljesítménye kb. 2—30 amp-ig terjedt és melyek szerkezete nagyjában az 1. ábra szerinti volt, egészen különleges berendezést és óvatossági rendszabályokat igényelt. A selejtes áru azon- 75 ban még így is számottevő, úgyhogy a csövek önköltsége nagyon nagy. A találmány oly thytratron, mely különleges berendezések és számottevő selejt nélkül gyártható, anélkül, hogy a 80 katódafűtőtestet- túlzottan kellene igénybevenni és a. katóda; ennek folytán elért megbízhatóságán és csekélyebb fűtőenergiaszükségletén kívül az eddigi csövek összes előnyös tulajdonságaival, de 85 számottevően olcsóbb ár mellett, rendelkezik. Mindezen előnyöket a találmány szerint úgy érjük el, hogy a csőben a katódát teljesen körülvevő, célszerűen fényes 90 fémlemezből készült rácsot helyezünk el. Ezt az a felismerésünk tette lehetővé, hogy a rácsnak, kellő alakítása esetén, nem kell a katódáénál sokkal nagyobb átmérőjűnek lennie és így az a katóda hő- 95 veszteségét csökkentő köpenyként is alakítható. Ugyancsak bizonyos előnyöket érhetünk el olykép is, hogy a cső anódáját olyan kivitelűre készítjük, hogy a találmány szerinti rácsszerkezethez, ha- 100 sonlóan a katódát a ráccsal vagy rácsokkal együtt hőszigetelően. burkolja. Tapasztalataink szerint e szerkezetnél előnyös, ha a rács átmérőié a. katóda külső átmérőjének legfeljebb kétszerese, 105 hol i;; a katóda külső átmérőjén a vele összekötött, legnagyobb átmérőjű külső bő védőköpeny átmérője értendő. Célszerű arány pl. 1:1.4—1.8. A burát pedig célszerűen úgy mértez- no ziik, hogy a burafalnak a. rács palástjátóli távolsága 5 mm-nél mindenütt nagyobb legyen, inert így a repedés veszélyét biztosan elkerüljük. Ily szerkezet mellett a katóda nagy- 115 frekvenciás fűtéssel jól felhevíthető, üzem