113887. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113887. SZÁM. VII, <13. OSZTÁLY. — JS. 4775. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég- Újpest. A bajelentés napja 1934. évi november hó 2-ika. A találmány oly gáz- és vagy gőztöltésű villamos kisütőcső, mely legalább három elektródával — és pedig anóda és közvetett fűtésű katóda között elrende-5 zett ráccsal, melynek áttörései a teljes rácsfelület 10 százalékánál kisebbek — van ellátva és mely az eddig ismert hasonnevű csöveknél úgy gyártási, mint üzemi szempontokból előnyösebb. 10 A fentnevezett szerkezetű kisütőcsövek, melyek „thyratron" néven is ismeretesek, tudvalevőleg nem elektronáramlással, hanem az így bevezetett ionáramokkal, illetve kisfeszültségű ívkisüléssel dolgoz-15 nak és főleg egyenirányításra, valamint egyenáramnak váltóárammá alakítására és reléként használatosak. Teljesítményük nagyságukhoz képest igen tekintélyes és több ezer ampére is keresztülmehet raj-20 tuk, rendszerint higanygőzöltetés alkalmazása mellett, melyen kívül, vagy mely helyett a csőben nemesgáztöltés is lehet. E csövekben, ha azok egyenáramú feszültségre vannak kapcsolva, a rácsfe-25 szültség változtatásával a kisülést csak megindítani lehet, a cső már megindult áramát a ráccsal vezérelni, vagy a már .megindult kisülést (megszüntetni azonban nem. A cső szerkesztésénél ügyelni 30 kell továbbá arra, hogy a rács a katódától az anódáihoz vezető minden utat, legyen az bármely hosszú ós kanyargós is, lehetőleg jól elzárjon, azaz a kisülésnek áttörésein át csak kis felületen engedjen 35 utat, mert különben rendeltetésének nem tud megfelelni. Ennek folytán a rács nendszerint lyukasztott fémlemezből készül. Tapasztalati tény, hogy az emittáló katódafelületnek a vákuumcsöveknél szokottnál sokszorosan nagyobbnak kell 40 lennie, nehogy a kisülés egy a katódán k'égigvándorló' „gyújtófolt"-ra koncentrálódva, azt tönkretegye. Mindezen okoknál fogva a thyratron-ok szerkezete egészen sajátságos és egyéb kisütőcsöveké- 45 tői lényegesen különbözik. Sajátos szerkezetű az ilyen csöveknél a katóda is, mely közvetett fűtésű és nagyjában hengeralakú, de rendszerint nem tömör, hanem pl. a fűtőtestet körülvevő belső hen- 50 gerhez radiális szárnyak útján erősített külső hengerköpenyből állhat, mimellett az emittáló anyaggal nemcsak a külső köpeny mindkét (külső és belső) felülete, hanem a szárnyak és a belső henger is 55 be vannak vonva. Az ily katódát vele vezetői összekötetésben álló és koaxiális egy vagy több hengerköpennyel szokás körülvenni., melyek fényes fémlemezből készülnek és arra valók, hogy tükröző 60 hatásuk és a konvekció meggátlása következtében a katóda hőveszteségeit csökkentve. kisebb fűtőenergiafogyasztást tegyenek lehetővé. Az eddig használatos csöveknél a rács és az anóda az ilyen 05 alkatú katódát nem vették körül, hanem a cső a csatolt rajz 1. ábrája szerinti alakítású volt. A csatolt rajzokon az 1. ábra az ismeretes thyratron fej nél- 70 küli oldalnézete, a rács egy részének elhagyásával, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonala menti nagyított metszet, a