113874. lajstromszámú szabadalom • Sugárvetős hőgyűjtő hevítőkészülék

MAGYAR KIRÁLYI Í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113874. SZÁM. VII/Í. OSZTÁLY. //. 9337. ALAPSZÁM. Sugárvetős hőgyiijtő hevítőkészülék. Halász Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 17-ike. Ismeretes az ellipszisnek az a tulajdonsága, hogy az egyik gyújtópontjából kiinduló összes sugarak a másik gyújtópontban terelődnek össze. Az ellipszisnek 5 e tulajdonsága hasonló módon elliptikus felületekre, így pl. a találmány szerint elliptikus keresztmetszetű gyűrűkre is érvényes, mely utóbbi példánál és a hozzá hasonlóknál gyújtópont helyett gyujtó-10 vonal (gyújtókor) értendő. A találmány lényege oly elliptikus gyűrűalakú sugárvető (reflektor) alkalmazásában áll, melynél ia gyűrűnek, mint forgásidomnak a forgástengelyen átmenő 15 síkban fekvő metszete a forgástengelyhez képest merőleges, vagy ferde főtengelyű ellipszis, melynek gyújtópontjai tehát a forgástengely körül különböző sugarú köröket (gyűjtőköröket) határoz! ;;]; meg. A 20 sugárforásként alkalmazott izzó test — szintén gyűrűalakban — a nagyobb sugarú gyűjtőkörön foglal helyet, minek következtében a belőle kilépő hősugarak a kisebb sugarú gyűjtőkörre verődnek 25 össze (koncentrálódnak). Belátható, hogy az izzótesten fejlesztett hőmennviség — az elkerülhetetlen veszteségektől eltekintve — térbelileg sokkal kisebb helyen nyerhetők vissza, úgy, hogy ilykép a kis 30 helyre koncentrált nagy hőmennyiséggé] a hőforrásénál lényegesen magasabb hőfok állítható elő, melvnek értéke a nagyobb átmérőjű gyuitókör átmérőjének növelésével ill. a kisebb átmérőjű gyujtó-35 kör átmérőjének csökkentésével tág határok között változtatható. A találmánybeli hevítőkészülék néhány példaképem foganatosítási alakja a mellékelt rajzok 1—6. ábráin látható. Az 1. ábrán keresztmetszetben s a 2. áb- 40' ván felülnézetben egy szivargyujtó van feltüntetve, melynél a gyűrűreflektor keresztmetszetét alkotó ellipszis főtengelye a gyűrű forgástengelyére merőleges, s a belső (í\>) gyújtópontnak megfelelő kisebb 45-sugarú gyújtókor egyetlen ponttá zsugorodik össze, miáltal igen magas hőfok állítható elő. A hőforrás az (Fi) gyújtópontnak megfelelő külső gyűjtőkörön egy hőálló gyűrűre feltekercselt izzószál, 50 melynek kivezetéseit valamely villamos áramforrásba kapcsoljuk. A hevítendő tárgyat, pl. a meggyújtandó szivart, a zárt gyűrüalakú sugárvető felső központos (N) nyílásán át közelítjük a nagy hőfokú (F2) 55 ponthoz. A 3. ábrán az előbbi foganatosítási példához hasonló elrendezésű főzőkészülék látható, melynél tehát ia gyűrűkeresztmetszetet alkotó ellipszis főtengelye a gyűrű 60 forgástengelyére szintén merőleges; az előbbi példával szemben azonban az a különbség, hogy az (Fs) gyújtópont körülforgásából származó belső gyűjtőkör nem zsugorodik össze egyetlen ponttá. E meg- 65 oldás az (R) gyűrűs sugárvetőből, s ennek kisajtolt fenéklapjára helvezett (B) fenékbetétből, valamint az (Fi) gyújtópontnak megfelelő külső gyűjtőkörön a fenti példához hasonló módon elrendezett 70 izzótestből áll. Használatkor a (G) fazék a sugárvető felső nyílásán át a (B) fenékbetétre helyezendő s a sugárvető nyílása s az edény átmérője közti szabad rés