113846. lajstromszámú szabadalom • Tapadó kerekes munkaátviteli szerkezet
natosítási alakját mutatnak be, amelynél az áttételi viszony a 6—8. ábrákkal kapcsolatos magyarázatoknak megfelelően változtatható, a forgásirány pedig úgy 5 változtatható, mint a 12—15. ábrákon bemutatott gépezetnél. A 16. ábra a gépezetet a benne levő len-, gelysik síkján á.t metszve tünteti fel. A 17—22. ábrák a magyarázatok fouyaináni 10 lementendő részleltekre vonatkoznak. A gépeze t egyik (132) ék vezetékes tengelyén eltolható (143) hüveilyne a két együtt forgó korong közül az egyik, ai (130) jellű feszesen van felerősítve, a má-15 silk (131) korong pedig szintén ékveaetékes (145) külső hüvely közvetítésével, amelyet a (147) csavartokkid szorított (146) rugó nyom a feszes (130) korong irányába. A két együtt forgó párhuzamos ko-20 riong között a már ismert módon van. a két közbenső (133) és (134) korong elhelyezve, amelyek közül az előbbi feszesen; van íeilrősítve a (135) tengelyére. E tengelynek folytatása a (138) ékvezetékes 25 hüvely, melybe a (37) kivezető tengely nyúlik. A (135) és (137) tengelyek a gépezet középvonalában foglalnak helyet. Ágyazásukra a velük egyközepes (140) és (141) vezető hüvelyek valók, amelyek kö-30 ziil az utóbbi az előbbiben tengelyirányban eltolható és át is fordítható 180°-kal a másik (134) belső korongot tartó (142) emeltyűvel együtt. Ezen az emaltyűn a (120) ingás villa tartja a (134) korongot 35 és egészen olyan lehet, mint a 12—15. ábrákon bemutatott (120) villa a (122) emeltyűn. A (142) karnak 180°-kal való elfordításakor a rajta levő (.134) korong a helyén 40 maradó (133) korongnak ellenkező oldalára, kerül és az együtt forgó (130—131) korongok áttolódnak a (132) tengelyükön a (136) tok üregének a (130) korong felől levő, a rajzban üres oldalára. Ekkor a 45 (131) síkkorong a (133) belső koronggal fog érintkezni, a (130) korong pedig a (134) koronggal. Ezzel a forgásirány úgy változik meg, ahogyan az a 12. és 15. ábrák közti különbség ismertetésében talál-50 ható. A közbenső (133) korong hajtását köz;vetítő (135) és (137) tengelyeket együtt való forgásra kényszerítő (138) ékvezetékes üreges tengely tartására való (141) 55 hüvelyt a külső (140) hüvelyben ennek külső felületén eltol'hatóan és elfordíthatóan felszerelt (148) állító hüvely mozgathatja a (149) bütyök segítségével, amely a (140) vezető hüvelyben levő, alkotó irányú egyenes (150) vezető résen (;o át a (141) belső vezetőhüvely nyílásába nyúlik. A külső (148) állítchüvely tengelyirányú mozgatására a (152) peremébe kapaszkodó (153) tolótuskó való, melyet a (136) toknak (139) födelén levő (155) ve- 65 zeték tart és a (151) kézikerékkel forgatható (154) csavar tol ide-oda. A 20. ábrán a vezetékeknek a (157) vonalmenti metszete látszik a (139) födél felé nézve. 70 A forgásirány megváltoztatása végett a szabadon forgó (134) korongot tartó belső (142) emeltyűkart szintén a (149) állító bütyökkel lehet 180°-kal átfordítani a (148) külső hüvelynek ugyanolyan el- 75 fordításával. Hogy ez az elfordítás akadályba ne ütközzék, a (149) bütyköt egye nesben vezető, alkotó irányú (150) rés egy helyen egy rá merőleges (159) résbe megy át, mint a 17. ábra ezt a (140) hü- 80 vely hengerpalástja megfelelő részének kiterítésében mutatja. Ez a félkörnyi (159) rés az; egyenes (150) vezető réshez olyan helyen csatlakozik, amely annak az áttételi viszonynak felel meg, amely- 85 ben a hajtás természetéhez képest alkalmas a forgásirány megváltoztatása. Ez leggyakrabban a hajtott gépezet leglassúbb forgása esetén kívánatos, ha tehát például az áttételi szerkezetet a (137) ten- 9Q gely hajtja és róla a hajtást a (132) tengely adja le, akkor az irányváltoztatáshoz való (159) rés legjobb helye a (150) egyenesvezető résnek a (132) tengelytől legtávolabbi végén van, mert ekkor a 95 (133—134) közbenső korongok legtávolabb vannak a (132) tengelytől, így annak forgása leglassúbb. A réseknek a 17. ábrán látható alakja mellett az egyik forgásirányban, midőn a (149) bütyök a í00 (159) résnek a (150) réssel ellenkező szélénél áll, csak egyféle áttétele lehet a gépezetnek. Ha ebben a forgásirányban is szükséges az áttétel változtathatósága, akkor a (159) résnek ehhez a végéhez a 105 (150) réssel párhuzamos, a (140) hengeres vezeték palástjában vele 180°-kal szemben levő (158) rést kell készíteni, amint az a 18—19. ábrákon kiterítve látható. Ha ez a rés a (150) réstől eltérő hosszú- 1 1 q ságú, akkor az áttételi viszony változtathatósága a két forgásirányban különböző, Ina pedig egyenlő hosszú a két párhuzamos rés, akkor — mint a 19. ábra mutatja — mindkét irányban egyenlően 115 változtatható az áttételi viszony. A gépe-
