113845. lajstromszámú szabadalom • Fénymásoló eljárás visszavert fénnyel
az alzat külső oldalán lehet, pl. az alzatra vihető fel, azonban részben vagy egészen magát az alzatot is alkothatja, pl. ha az alzat egyik vagy mindkét olda•> ián, vagy egész tömegében fényérzékeny anyuggal van itatva. „Fényérzékeny anyag"-on értjük azon anyagokat, amelyek fotokémiai tulajdonságaiknál fogva szelektív sugárzás révén 10 képet alkothatnak. ..Lap" vagy ,.fényérzékeny lap"-on az aízatból és a fényérzékeny anyagból álló egységet értjük, amelyhez még a fényérzékeny réteg csatlakozhat, ha a í'ényérzékeny anyag a tulajdonképpeni alzatra alkalmazott külön rétegben van. Ha a h-ipok rácsokat is hordanak, úgy ezeket a laphoz, tehát az egységhez tartozóknak tekintjük. A lapnak vagy a lap elemei-20 nek esetleges megszakításai ugyancsak a laphoz tartozóknak tekintendők. „Irányított" vagy „párhuzamosan irányított" kifejezést a sugárzásnál tágan kell értelmeznünk, úgy hogy pl. egy vi-25 j ági tó pontból vagy pontszerű fényforrásból kiáramló sugárzást párhuzamosan irányítottnak kell tekintenünk, ha a lényforrás távolsága lényegesen meghaladja a sugárzásnak alávetett felület mé-30 reléit. Ekkor a sugarak iránya a meg' világítandó felület különböző pontjain ugyan különböző, de minden egyes pontban és ezeknek közvetlen szomszédságában a felületen áthaladó sugarak gyakor-35 latilag párhuzamosaknak tekinthetőik. A gyakorlatban ugyanis küljn seg.édeszkö>"k nélkül rendkívül nehéz, gyakran lehel etien, nagyobb felületen is elegendő erősségű, elméletileg párhuzamosan irá-40 nyitott sugárzást elérni. Ennélfogva a találmány szempontjából világító pon4 ból vagy pontszerű fényforrásból- pl. elektromos ívlámpá-ból kiinduló sugárzást a szétszórt sugárzáshoz viszonyítva gyakorlati-45 híg a párhuzamosan iránvított su.fe"r*ástelegendően megközelítőnek tekinthetjük. Ha a reileksziós másolatok, készítésére használt kisebb és nagyobb intenz'tású zónákra osztás vonalszerű, úgy pontszerű r-,0 fényforrás helyett célszerű vonal- vagy szalagszerű fényforrást használni, mely célszerűen párhuzamosan áll; tandó a zónákra osztó p-'rlm-zamos vonalak irányával. Ha a szalaffszerű fényforn''« szélfs-55 nfi/ra nem túl nasry. úsy a vonal- vagy syalagszerű fényforrás su.íárzás:'t is a .fenti magyarázat értelmében ugyancsak párhuzamosan irányítottnak kell tekintenünk. Igaz ugyan, hogy a sugaraknak vetületei a zónákat alkotó osztóvonalakra 60 merőleges síkban a sugarak a megvilágítandó felületre merőlegesen cső sugarak beesési pontjától távolodó, zónákra osztó vonalak leié divergálnak, azonban az ugyanszon osztóvonalakon belül és ezek- 65 uek közvetetlen szomszédságában lévő ; ugarak iránya a fent említett vetületben gyakorlatilag egyenlőnek tekinthető. Azt találtuk, hogy nagyobb és kisebb hatékonyságú zónákra osztott sugárzással 70 •xokkal erőteljesebb reileksziós másolatokat kapunk, ha az alábbiakban leírt eljárásokat alkalmazzuk, amelyeknél a felhc."znált sugárzás összetételének is fontossága lehet. 75 Ha a reileksziós másolatnak azon részeit, amelyek a másolat készítésekor az eredetinek -sötét helyei fölött feküdtek, mikrosz-kop alatt összehasonlítjuk a különböző hatékonyságú zónákra osztása- 8C vak pl. a másolásnál használt rácséval, úgy megállapíthatjuk, hogy a sugarak a rellekszió-: másolatnak azon részeire is tudtak hatni, amelyek a kisebb hatékonyságú zónákban feküdtek. Az, alábbiakban 8E ezt „halo"-hatásnak fogjuk nevezni. A gyakorlatban a „halo"-hatást a fedési tényező csökkenésével fejezhetjük ki. Fedési tényezőnek nevezzük a rács felületegységére eső kisebb hatékonyságú zónák- 9C nők (va'xy a reileksziós másolaton ezen zónáknak megfelelő felületeknek) össze-Bét. Azt találtuk, hogy a haló meglepetésszerűen hátrányois a másolatok erejére, 9E Mindenütt, ahol az alábbiakban „sugarakról" vagy .,permeabilitásról" vagy „visszaverőképec-ségről" van szó, mindig csak oly hujl'íinhof'szúságú sugarakat értünk, amelyek foíokémiailag hatnak a fényérzé- i( keny rétegre. Megállapítottuk, hogy a haío csökken, ha a sugárzást a fényérzékeny laphoz kőpest úgy választjuk me-g, hogy ez utóbbin megvilágításkor a sugarak elegendő mér- jj fékben hatoljanak át (mint pl. Lipipma^n emu Íz: óban) vagy pedig, hogy megvilágítás alatt áteresztőképessége elegendő mértr'kb-n rö.vrked,j-p.k és ezen állapotban megmaradjon, mint pl. a cianotip vagy u po?': tiv diay-otip, rétegeké. Sok oly fényérzékeny réteget ismerünk, melyeknek fényérzékeny anyaga az említett feltételeknek megfelel.
