113844. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet egyenesvonalú alternáló mozgás átalakítására azonos tengelyű forgomozgássá vagy viszont

az esetben az egyenesben járó szerv a két görgő révén előremenetelekor (lefelé) nyomást fejt ki a gördülési pályára, mely ekként a hozzátartozó (6) tengellyel ő együtt forgás jön. Elképzelhető olyan megoldás is, melynél a görgők a pályát az erőátvitel létesítésére az egyenesben járó szerv felé húzzák. Mindkét esetben a gördülési pályával (a forgástengely irá­to nyában) szembenfekvő második, azonos pálya révén gondoskodunk arró1 , hogy a görgők az egyenesben járó szerv holt (erőt át nem adó) lökete alatt az aktiv gördü­lési pályától esetleg el ne távolodjanak. 15 A. gördülés lehetővétételére mindamellett némi játékot kell hagyni a görgők szá­mára a két pálya közölt. Ha az egyenes­ben ide-oda járó szerv mindkét irányban közöl erőt, akkor az elrendezés ugyanaz 20 marad, csak most mindkét pálya aktiv munkapálya. Cosinoid-pálya használatát az alábbiak indokolják: Az ismer1 ', forgattyús erőátviteleknél az 25 egyenesben járó szerv, pl. dugattyú útja véges hajtókar esetén (1. ábra), odamenetelnél xt = r (t-eos ac1 ) —J— 1 (1-cos y,), visszamenetelnél x2 = r (1-cos xa -j- 1 (1-cosy.j), végtelen hajtókar esetén (2. ábra), 30 oda és vissza egyaránt x = r (1-cos a) = r (1-cosojt), ahol (r) a forgattyú hossza, (I) a hajtónid hossza, («) a szögsebesség, (t) az idő. Ezekből az egyenletekből kitűnik, hogy a dugattyú útját minden cselben cosinus-35 görbe szemlélteti, melynek amplitúdója a dugattyú (Ji) löketével egyenlő. Ennek a cosinus-görbének alapján képezzük ki mármost a kúpos cosinoid-felületet a fen­tebb megadott módon. 40 A 3. ábra a cosinus-görbe egy periódus­nak megfelelő részét mutatja. A (7) egye­nesvezetékben vezetett (5) görgő közép­pontja a (14) cosinus-görbét írja le. A gyakorlati kivitelben ezt a síkgörbét a 45 már ismertetett módon térbeli gyűrűvé zárjuk és ekkor (5) görgő a térgörbé­hez tartozó cosinoid-felületen (viszonyla­gosan) legördülve a (6) tengelyt forgásba hozza. 50 A 4. ábra a cosinoid-pályára ható erő felbontását szemlélteti. (14) a 3. ábra kap­csán már említett cosiuusgorbe, (P) a pá­lyára (A) pontban ható erő, mely a pá­lyára merőleges (N) komponensre és az 55 (A) pontbeli érintő irányába eső kompo­nensre bomlik. Az (N) erő ismét felbom­lik a (P) erőre merőleges (K) kompo­nensre, mely a forgatást végzi, és a (P) erő irányába eső komponensre, melyet kellő csapágyazással kell feLognunk. 60 Az 5. ábra a v6) tengelyhez erősített (9) dobon kiképzett (12) cosinoid-pályát térbeli alakjában vázlatosan szemlélteti. Az erőfelboatást itt olyan helyen ábrázol­tuk, melyen a tengelyirányba eső kom- 65 ponens (P/2) nagyságú. (R) a (9) dob sugara. A 6. ábra ugyancsak vázlatosan, síkba fejtve mutatja a (12) aktív pályát ós a (11) vezető pályát. Az utóbbiak közti (4) 70 vezeték szélessége valamivel nagyobb az (5) görgő átmérőjénél. Itt az egyenesben járó szerv, az (1) hengerben járó egysze­res működésű (2) dugattyú, mely a (6) tengelyt nyomással forgatja. 75 A 7. ábra a 6. ábrához hasonló, azzal a különbséggel, hogy a (2) dugattyú két­szeres működésű, mely tehát az (5) görgő révén a (12) felületet nyomja és a (11) felületet- húzza. 80 A 8. ábra az (5) görgők kiképzésének és ágyazásának egyik tényleges foganatosí­tási alakját dugattyús erőgép egyszeres működésű dugattyújával kapcsolatban, az (1) hengerre merőleges metszetben mu- 85 tatja. A (2) dugattyúban harántirányban ágyazott űrös (8) csap végein az (5) gör­gők a súrlódás lehető csökkentésére (13) tűcsapágyak révén nyugszanak. A (11) cosinoid-felületű (9) dobot a (10) tok veszi 90 körül. A 9. ábra 8. ábrához tartozó vázlatos hosszmetszet a (2) henger középvonala mentén, kisebb léptékben. A 10. ábra a 9. ábrához tartozó nézet 95 a (7) egyeuesvezeték feltüntetésével. A 11. ábra a (11) és (12) cosinoid-felü­letű (9) dobnak és (.10) tokjának hossz­metszete. A találmány számos előnye a fentiek- 100 bői is kitűnik; ezek az előnyök dugaty­tyús erőgépekkel kapcsolatban a követ­kezők: 1. A dugattyú és a forgó tengely k^zti erőátviteli szervek az ismert hajtórudas- 105 forgattyús megoldásokkal szemben igen egyszerűek, könnyűek, olcsón előállítha­tók ós kis helyet igényelnek. A henger irányába eső tengely hajtása az ismert hajtórudas megoldásnál nem is lehetsé- no ges. 2. A forgó tengely egyenes, azt nem szakítják meg forgattyúkarok és csapok, úgyhogy előállítási költsége és helyszük­séglete lényegesen kisebb (forgattyúház 115 sem kell). 3. Ide-oda járó tömeg csupán a dugattyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom