113842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet fonalak előállítására üvegből, salakból és hasonló ömleszthető anyagokból

(19) fúvókából kilépő légáram a (10) tárcsáról leröpített fonalakat állandóan lefelé nyomja, úgy hogy a tárcsáról ezután leröpített fonalaknak mindig szabad út-5 juk van, a gyártás tehát zavartalan és a képződött termék folytonos: eltávolítását megkönnyítettük. A fonalak vastagságát pl. azzal szabályozhatjuk, hogy alacsonyabb vagy ma-10 gasabb hőmérsékleten dolgozunk vagy a <10) tárcsa és a (4) kilépőnyílás közötti távolságot változtatjuk vagy pedig a kiömlő mennyiséget szabályozzuk. A (19) fúvókán át bevezetett levegőnek 15 többé vagy kevésbé magas hőmérséklete lehet. Levegő helyett gázt vagy gőzt is 'vezethetünk be. A (21) csatornáiban a munkatér felső részébe forró levegőt vagy gázokat vezethetünk. A röpítőtárcsa felett, 20 illetőleg alatt a (22) és (23) vezetékek vannak, melyeken forró vagy hideg levegőt vagy más közeget vezethetünk be. Az összes csatornákat vagy vezetékeket a bevezetett közeg mennyiségét szabályozó 25 szervekkel szerelhetjük fel. A (21) csatomán és esetleg a (19) fúvókán át a fonalak vagy rostok előállítása közben a munkatérbe nagy mértékben felhevített levegőt vagy más közeget ve-30 zetünk, úgy hogy a kiömlő nyersanyag hőmérsékletét oly magasan tartjuk, hogy annnk időelőtti kihűlését és ezzel maradékoknak képződését elkerüljük. A (21) csatornán bevezetett levegőt vagy gázt 35 pl. az (1) ömlesztő tartályból vehetjük. További hőt a (22) vezetéken át vezetünk be. Itt azonb fi ii a mindenkori viszonyoknak megfelelően esetleg alacsonyabb hőmérsékletet alkalmazhatunk;, melyet cél-40 szerűen úgy választunk meg, hogy a képződő fonalak már kissé lehűljenek és pedig oly mértékűén, hogy a fonalakban feszültségek ne lépjenek fel. Az előállítási eljárás további folyamán a (23) csö-45 vön még hidegebb levegőt, gázt vagy más közeget vagy esetleg hideg közeget' vezetünk be, abból a célból, hogy a lehűlési folyamatot teljessé tegyük. A bevezetett hő- vagy hidegmennyisé-50 geknek és hőmérsékletüknek szabályozása a kiindulási anyagoknak mindenkori minőségétől, továbbá cseppfolyóssági mértéküktől és hőfokuktól, valamint a végterméktől megkívánt tulajdonságoktól A szerkezet jó működése szempontjából az is fontos, hogy a. röpítőtárcsát üzem közben eléggé magas hőmérsékleten tartsuk. Ha ezt a (19, 21, 22) hőforrásokkal nem lehet kelíő biztonsággal elérni, alkkor go a röpítőtárcsát még külön, gázzal vagy villamos árammal táplált íűtőszerkezetekkel hevíthetjük. A rajzon az ilyen elrendezés példájaként a röpítőtárcsa alatt elrendezett gyűrűalakú (24) iuvókát ábrá- 65 zoltuk, melybe a gázt vagy íorró levegőt a (25) csövön vezetjük. Ezzel a fűtőszerkezettel a röpítőtárcsát már az üzem megkezdése előtt vagy a munkaszünetekben a szükséges hőiokra hevíthetjük vagy 70 esetleg üzem közben is ilyen hőmérsékleten tarthatjuk. A (10) röpítőtárcsa felett, véle koncentrikusan a gyíírűalakú (26) csövet rendezzük el, mely a sűrített levegő, gőz vagy 75 gázok bevezetésére alkalmas és a (27') szabályozó szeleppel felszerelt (27) csőhöz csatlakozik; a (26) csövön a (28) luvó;szájak sora van. A fuvószájak a (26) csőtől a röpítőtárcsa felülete felé hajlanak 80 és a tárcsa kerülete leilé irányulnak, úgy, hogy a (10) röpítőtárcsát érő cseppfolyós anyagnak a tárcsán való el- és szétosztását a fuvószájakból kilépő közegáramok támogatják. A fuvószájak iránya célsze- 85 rííen azzal az iránnyá] egyezik, melyben a feldolgozandó anyag, illetve a, fonalak szerterepülnek. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett megoldásnál a (28) fuvószájak kissé görbítettek és 90 csaknem a tárcsa pereméig érnek. Itt tehát a fuvószájak hatásukat főképen a tárcsa peremén fejtik ki és a fonalak képződését előidézik vagy gyorsítják, míg az anyag a. terepén annak forgása következ- 95 tőben oszlik el. A 3. ábrán feltűntetett változat szerint a fuvószájak a tárcsa középpontjához képest sugárirányúaik és az anyagra hatásukat már a tárcsa kerületétől viszonylag nagy távclr,ágban ki- 100 fejtik, úgy, hogy ezzel különösen az anyagot a tárcsán gyorsan elosztják. A 4. ábra olyan fuvószájelrendezést mutat, melvnél a fuvószájak a tárcsakerület érintőihez párhuzamosak. Ezzel az elrendezéssel el- 105 érjük, hogy a fuvószájak mind az anyagnak a tárcán való elcszt^s^t, mind annak a tárcsa kerületén történő sízétcsiztását vagy a fonal képzést is gyorsítják. Ezenkívül az utolsó mea"old»sná

l a fuvósziája- 110 ka.t tar tó (26) gvűrűala Vű cső nagyobb átmérőjű, mint maga a tárcsa, míg az 1—3. ábráikon feltüntetett elrendezéseknél a (26) cső a tárcsa kerületén bélül van. A fuvószájakat több koszorún is rendez- 115 heijük el, melveket úgy alkalmazunk, hogy a fuvószájaknak egyik része az