113833. lajstromszámú szabadalom • Burkolóelem acélburkolatú úttestekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113833. SZÁM. VllI/i. OSZTÁLY — 11. 664:6. ALAPSZÁM. Burkolóelem acélburkolatu úttestekhez. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R. T. cég" Budapest. Pótszabadalom a 112253. sz. törzsszabadalomhoz A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi szeptember hó 24-ike. A 112.253. számú törzsszabadalom olyan acélburkolatú úttestre vonatkozik, amelynek burkolatát szélesfejű, érdes felületű alaksinek képezik s ezeknek két-két lefelé 5 nyúló ágyazóbordájuk van. Az ilyen burkolóelem ugyan nagy stabilitást biztosít, de nehézkes a fektetése, ha azt akarjuk, hogy az ág'yazóanyag a bordák közötti teret tökéletesen kitöltse, 10 főként amikor a beágyazást hengerléssel akarjuk végezni, minthogy a bordák közé beszoruló levegő nem tud kiszabadulni. Ha azonban csak egy középső bordát alkalmazunk, vagyis a burkolóelemet szé-15 lesfejű, T-szelvényű, hengerelt acéltartóként készítjük, akkor tökéletes beágyazást és teljes nyomáselosztást érünk el az ágyazóanyagra, mely utóbbi ez esetben nem kell, hogy drága és nagy önszilárd-20 ságú anyag legyen. A stabilitást oldalbillenés ellen pedig ez estben egyszerűen úgy érjük el, hogy ezt a T-szelvényű burkolóelemet, a függélyes síkban, ívelt alakúra készítjük, ami az út-25 test kívánatos, nyerges alakjának is megfelel s amivel egyben boltozathatást, tehát nagyobb hordképességet is elérünk. Ekkor a tartó nem a lefelé nyúló borda alsó éle körül billen, hanem egy mélyebben 80 fekvő tengely körül tud csak elfordulni s ennélfogva a fejre ható nyomóerőnek sokkal kisebb komponense érvényesül az elforgatásnál. Célszerűen, az egyes burkolóelemeket 35 egymással is kapcsolatba hozzuk s evég-40 45 50 bői, helyenként, a gerinclemezek alá helyezett s ezekhez hegesztett, az úttest hosszirányában lutó, lapos szelvényű hevedereket is alkalmazhatunk. Ezzel a burkolóelemek egymástól való, pontos távolságát és párhuzamos fekvését biztosítjuk, másrészt pedig az egész burkolat összefüggő egésszé lesz, amelynek már magában véve, töltőanyag nélkül is, igen nagy a teherbírása. A mellékelt rajz 1. ábráján ennek a tartóalakú burkolóelemnek harántszelvényét, 2. ábráján pedig a tartót, kisebb léptékben, oldalnézetben látjuk; míg a 3. ábra a tartó középrészére ható erőjátékot tünteti lel. A tartó széles és érdes felületű (1) fejrésze alkotja a pálya síkjában fekvő burkolatot, míg lef elé nyúló (2) bordája az 55 ágyazóanyagba merül és a függélyes síkban a hajlító . erőket veszi fel. Ezeket a bordákat, esetleg, helyenként hegesztett (3) hevederek kötik össze egymással. A 3. ábra baloldala az egyenes tartó, 60 jobboldala pedig az ívelt tartó viselkedését mutatja a terhelés hatása alatt. Mint látható, ha az egyenes tartót (P) erő támadja, akkor az ágyazóborda, az alsó élén fekvő t tengely körül, a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe billen el. Az alsó diagrammon látjuk, hogy ha a támadó (P) erőt két komponensre bontjuk, akkor az elforgatást előidéző komponens nagysága Pj. 65