113824. lajstromszámú szabadalom • Répavágógép
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÍff SZABADALMI LEÍRÁS 1138554. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — F. 74fi 7. ALAPSZÁM. Répavágógép. Földessy János géplakatos Hajduszovát. A bejelentés napja 1935. évi május hó 13-ika. A találmány répavágógép gazdasági célokra, melynek az eddig használatos répavágókkal szemben sok az előnye. Az ismert répavágógépek darabolószerszá-5 mát ugyanis kevésszámú, rendszerint négy, körpályán mozgó kés alkotta. Az elért munkateljesítmény a darabolószerszámok kis száma miatt nem volt kielégítő és minőségi szempontból is hagyott 10 kivánni valót hátra, amennyiben a kések nem darabolták a répát kellő finomsagúra, hanem inkább csak széttördelték. A kések számának jelentős növelését viszont a kellő hely hiánya, valamint a 15 gép árának ezzel járó növekedése akadályozta. A találmány szerinti répavágó ezzel ellentétben finom darabokra szeleteli a répát, munkaképessége lényegesen nagyobb az 20 eddigi répavágókénál és ezeknél olcsóbban állítható elő. A találmány lényege az, hogy körforgó késekből álló darabol ószerszám helyett ugyancsak köriorgó, körtárcsa alakú lemezt alkalmazunk, 25 melynek egész íelületét számos, darabolóélekkel határolt, nyílással látjuk el. Ezt a lemezt csak középpontja és kerülete közelében támasztjuk, ill. erősítjük a répavágógép megfelelő tartórészeihez, fe'üle-30 tének túlnyomó, darabolóélekkel eUátott része azonban szabadon marad és darabolómunka végzésére felhasználható. A rajz a találmány példaképeni kiviteM alakjait ábrázolja. Az 35 1. ábra a vágótárcsa nézetét, a 2. ábra pedig e tárcsa egy részének néze'ét és metszetét inagyobb léptékben mutatja. A 8. ábra a vágóélek kialakításának egy másik módját, a 40 4. ábra pedig a gép tengelyének egy részét láttatja távlatilag. Az 5. ábra az összeszerelt répavágó metszetét, a 6. ábra végü'l működését mutatja. 45 A találmány szerinti répavágó vágószerszámát a körialakú (1) fémlemeztárcsa alkotja. E tárcsa kerületének közelében a tárcsa, Iemezanyagából kinyomott, körbenfutó (2) horony (1-, 2. ábra), közepén 50 pedig a tengelyt átbocsátó (6) nyílás van. Az (1) tárcsa egész felületén (5) vágóélek vannak. Ezeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a tárcsa Iemezanyagából a 2. és 3. ábra szerint négyszögletes vagy 55 háromszegletes (4) nyelveket hajlítunk ki, a tárcsán keletkező (5) éleket pedig cégszerűen ellenkező irányban kissé feilliajlítjuk (2., 3. és 6. ábra). A gép (6) tengelyén (7) karima van, 60 melyből négy, a tengellyel párhuzamos irányú (8) pecek nyúlik ki- A gép összeszerelésekor e peckek beleillenek az (1) tárcsa (8') furataiba. A tárcsa a (7) karima homlok felületé re támaszkodik, 65 ahova a (14) gyűrű szorítja (5. ábra). Az (1) tárcsa (8') furatain áthatoló (8) peckek a (14) gyűrű megíe'elő furataiba nyúlunk he és így megakadályozzák e gyűrű elfordulását. A (14) gyűrűt hely- 70 zekében tets^észerinti módon, pl. ékkel vagy csavarral biztosíthatjuk. Az 1. tárcsa kcnVte mentén, a (9) tartógyűrű homloklapjára támaszkodik, (2) hornya pedig pontosan beleikik az e 75 homloklapon lévő körbenfutó horonyba. A
