113806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nyomás alatti hidrogénezésére

tetlen falfelülelek szilárd anyagfelhalmozódásokat okozhatnának, melyek azulán fokozatosan átterjedhetnek a nedvesített felületekre is. Ezen okból öblíteni kell e 5 folyadékkal az elkülönítő edény gázterében helyei foglaló valamennyi olyan belső szerkezeti részt is. mely magas hőmérsékletre van hevítve. A legelőnyösebb azonban, ha minden ilyen belső szerkezeti 10 részt teljesen mellőzünk. Az öli!íLő folyadéknak mozgékonynak és könnyen folyósnak kell lennie, és e tulajdonságait meg kell tartania a reakciókörülmények változásai közben. Ipari méretekben dolgozva. 15 ugyanis hátrányos volna, lia valamely öblítőfolyadék, mely bizonyos körülmények között megfelelő, pl. a hidrogén nagyobb parciális nyomásánál, vagy magasabb hőmérsékleten elpárologna, és ennek 20 következtében a reakcióíelléteiek megváltozásakor már nem teljesíthetné íöJibé feladatát. Végül pedig az öblítőfolyadéknak és a falakról eltávolítandó folyadéknak egymás-25 ban oldhatóknak kell lenniük. Mindezen feltételek igen messzemenően teljesülnek, ha az öblílőíolyadékot az elkülönítő edény falain állítjuk elő. ezek hűtése útján, az eljárásiján kapott termé-30 kek gőzeiből. Ezzel azt a különös előnvL érjük el. hogy a szükséges folyadék a gőzök cseppfolyósodása útján lecsapódik mindazokra a helyekre, ahol arra szükség van. de csakis azokra a helyekre. 35 ami alall a falfelületek értendők, úgy, hogy a folyékony termékek l'cll'röccscnő részei nem tudnak a falakra rakódni. Minthogy e munkamód mellett a falfelületeket hidegebben taríjuk, mini az elkülönítő edény 40 belsejét, a folyós és gázfázis pedig az eíválasztóban egyensúlyban vannak, a lecsapódás mindig beáll, és az így előállott íolyadékh.árlya nedvesíli a falakat. Másrészt az öblílőfolyadék nem párologhat 45 szárazra, ami például előfordulhatna akkor, ha valamely idegen öbtílőfolyadékoL alkalmaznánk. Hogy a hűtési könnyen foganatosíthassuk, az elkülönítő edények falait a lehelő 50 legegyszerűbb alakúra képezzük ki. például henger- vagy kúpalakúra és amenymyire lehel, mellőzünk belső szerkezeti részeket, pl. csővezetékeket, melyeknek falaira ugyanaz áll, mini a külső falakra, az 55 elkülönítő edény azon tereljen, melyben ki vannak téve a szétfröccsenő részeknek. A hűtést például kígyócsövekkel foganatosíthatjuk, mely utóbbiakat a hűlendő falak külső felületén rendezzük el. Hűtőanya,gkénl használhatunk .gázokai, például őO a hidrogénező eljárásnál nyomás alatt keringő gázt, vagy gőzöket, például vízgőzt, vagy folyadékokat, mint vizet, olajat, stb. A csatolt rajz az eljárás egy foganalosítási módját szemlél leli. 65 A reakció edényből jövő, gáz-, gőz- és folyékony halmazállapotú termékekből álló keverék az (1) csövön át lép be a (2) elkülönítő edénybe, melynek lölesérszerííen kiképzett (3) alsó részében állandó 70 folyadékszintet larlunk fenn. Az elkülönítő edény közönséges acélból készülhet és krómnikkelacélból készült köpennyel lehel kibélelve. Az elkülönítő edény felső, folyadékot nem tartalmazó részének men- 75 lén. a fal külső részén, a (4) hűtőkígvó van körben elrendezve, melyen át valamely hütőanyag. pl. hidrogén áramlik, még pedig oly hőfokon, hogy az elkülönítő edényben levő gőzök folytonosan egy vé- 80 kony folvadékhártya alakjában kondenzálódjanak a falakon, mely folyadékhártya a lefolyás közben az elkülönítő edény falainak állandó öblítését végzi. A hütőanyag (5)-nél lép be a kígyóba és azt (6)-nál 85 hagyja el. A reakciótermék folyékony részei a (7) csőcsonkou át távoznak az elkülönítőből. a gáz- és gőznemű alaktrészek pedig a (8) csövön át. Ha szükségesnek mutatkozik, pl. olyan 90 esetekben, amikor a folyadék aránylag sok aszfaltot tartalmaz, az elkülönítő edény alsó kúpos (3) részében levő folyadékot, egy részének keringtetése útján hűlhetjük és keverhetjük. Azonban ezen a helyen 95 is foganatosíthatjuk a hűtést keringő hűtőközeg segítségével. Olyan elkülönítő edényben, melynek falain hűtés útján öblílőíolyadékot csapunk le. löbbbónapos üzem után sem észlelünk íoo semmiféle többé-ke vésbbé szilárd, elkokszosodolt termékekből álló lerakódást, míg ugyanolyan méretű elkülönítő edényt, hűtés és öblítés nélkül, ugyanazon üzemben használva, néhány hónap multán az üzem- 105 bői ki kelleti vonni, minthogy keresztmetszete szilárd lerakodások folytán igen tekintélyesen csökkent. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi azt is, hogy kényes, nagymolekulájú 110 termékeket vezessünk az elkülönítő edényen át, a legcsekélyebb zavar nélkül. Ennek például olyankor van nagy jelentősége. mikor szenek roncsoló hidrogénezésénél kapott reakciótermék folyékony alkal- 115 részeit, egy második reakcióedényben mégegyszer alávetjük folyékony fázisban foganatosított roncsoló hidrogénczésnek. Ebben