113806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nyomás alatti hidrogénezésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113806. SZÁM. 1Y LL L . 0&ZTÁLY. //. 9388. ALAPSZÁM. Eljárás széntartalmú anyagok nyomás alatti hidrogénezésére. International Hydrogenation Patents Company Limited cég- Vaduz (Liechtenstein), mint az I. G. Farlbenindustrie A. G. cég- Frankfurt a/M. jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi október hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 11-ike. Lepárolható széntartalmú anyagoknak, mint például mindenfajta szénnek, kátránynak, ásványolajnak és másefféléknek egészben vagy részben a cseppfolyós fázis-5 ban történő roncsoló hidrogénezésekor szokásos az, hogy a folyékony-, gáz- és gőzhalmazállapotú reakciótermékeket együtt távolítják el a reakcióedényből és azokat egy csatlakozó elkülönítőben választják 10 szét egyrészt folyékony, másrészt gáz- és gőznemű termékekre. Ez a szétválasztás általában a lehető legmagasabb hőfokon történik, még pedig azért, hogy a folyékony részlet, amely még szilárd alkat-15 részeket is tartalmazhat, kis mennyiségű legyen. Szénnek katalitos roncsoló hidrogénezésekor különösen kívánatos az, hogy a szilárd részekkel kevert folyékony alkatrészek mennyiségét a lehető legalacsonyab-20 ban tartsuk, minthogy ezzel az olajmű alkatrészeknek a szilárdaktól való szétválasztási költségei csökkennek. Azokon a viszonylag' magas hőmérsékleteken, melyek az elkülönítőkben ural-25 kodnak, fennáll az a veszély, hogy a folyékony alkatrészekben további nemkívánatos reakciók lépnek fel. Nevezetesen könynyen keletkeznek többé-kevésbbé szilárd vagy félszilárd termékek számottevő fel-30 halmozódással azokból a folyékony alkatrészekből, melyek szétfröccsennek és az elkülönítő edényben felfelé vitetve, annak falaira lerakódnak, mely falak hőmérséklete a reakcióhőfokkal egyenlő vagy ah-35 hoz közel álló. Az említett felhalmozódások képződésének feltételei a legkedvezőbbek, minthogy hidrogén számottevő menynyiségben e termékekbe be nem hatolhat, és így ki van zárva annak a, lehetősége is, hogy könnyebben mozgó folyós termé- 40 kek keletkezzenek. E felhalmozódások képződése az elkülönítő edény terének fokozatos kisebbedéséhez vezet, mely oly, mérvű lehet, hogy az clkülönítőedény nem felel meg többé kellőképpen feladatának 45 és a folyékony és szilárd termékek együtt távoznak a gáz- és gőznemű termékekkel. Azt találtuk, hogy ha a falakat, amelyekre ezek a felfröccsenő alkatrészek rátapadnak, valamely folyékony anyaggal 50 öblítjük, elérjük azt, hogy a felfröccsent anyagok folytonosan hígulnak, aminek következtében azok kellő mértékben hígfolyósak maradnak és lefelé folyhatnak, öblítő folyadékokként alkalmazhatunk! 55 minden olyan folyadékot, mely az uralkodó munkafeltételek mellett nem párolog el és nem hat károsan a reakció termékekre. A találmány szerinti eljárásban az el- 60 különítő edényt nyomáson tartjuk, amenynyiben a reakciónál is nyomást alkalmaztunk, még pedig, célszerűen körülbelül a reakciónyom ásnak megfelelő nyomáson. Az elkülönítőben a hőfokot magasan tartjuk és 65 pedig rendszerint a reakcióhőfoknál 100 G°-al, célszerűen azonban 50 C°-al nem alacsonyabb hőfokon. Az öblítő folyadékot a lehető legegyenletesebben kell az összes falfelületeken el- 70 osztani, például valamely permetező szerkezet segítségével, mert az esetleg nedvesí-