113788. lajstromszámú szabadalom • Turbosebességváltómű a nyomatéknak erősített önműködő fokozására

önmagától a hatásfoknak lehetőleg teljesen a parabolikus és a vonalkázott {r,) vonal közötti lefolyását kapjuk. Az iparnak állását a következőkben 5 ismertetem: A két turbinafokozatú hajtómű eredeti megoldásánál a nyomaték az (I) egyenes szerint haladt. Az első il maimban (1905) többek között csupán kívülről be-10 felé csapott (Franeis-rendszerü) turbinák és 3—5 fokozatos turbinák alkalmazását hoztam javaslatba. Későbbi .szabadalmaimban két vagy három teljes, egy forgásirányú ííurbinc^örfolyamat egyesíté-15 sét javasoltam. A Riessler-hajtómű a hidraulikus járatban kétfokozatú turbinával és váltakozva fékezhető vagy szabadon futó vezetőberendezéssel csupán az (I) egyenes 20 alatt fekvő lefelé görbülő (III) nyomatékvonalat érte el. Ljungsti'öm felfelé görbülő (II) nyomatékvonal létesítésére végtelenül sok turbinafokozatot, azonban legalább há-25 rom fokazatot tart szükségesnek, a lapátok sugárirányú elrendezése mellett (;v.ek között kettő Francis-turbina), valamint különösen meredek kiömlő szögeket. Ljungström véleménye továbbá még az 30 is, hogy az abszolút áramlási sebesség (c„) tangenciális komponensét telj^en meg kell szüntetni, mielőtt a víz a szivattyúba visszatért volna (ú. n. „merőleges beöimlés"). 35 Coats vezetőszerkezetet tart szükségesnek, mely egy helytálló és öt mozgó terelőlapátkoszon'iból van, melyek vagy egyenként s-zabadoii foroghatnak, vagy pedig melyeknek szabadon forgatható lapátjaik 40 vannak. A turbina Franci* szerint nagy beömlő és kis beömlő sugárral van kiképezve. Az ipar eddigi állása szerint tehát a vonóerőt az (I) egyenes és az ideális hiper-45 bola között csupán szokatlanul bonyolult kiképzésekkel fokozhattuk. Én ezzel szemben sok esztendős elméleti számításaimmal, majd kísérleteimmel először állapítottam meg, hogy a 50 vonóerőt az 1. ábra (II) görbéjéhez hasonlóan, amit eddig csupán három turbinafokozattal (hat kerékkel) vagy ecy helytálló és öt forgó terelőkoszorúval (hrü kerékkel) sikerült fokozni, esetleg már 55 egyetlen egy turbina.fokozattal bárom helytálló kerék által képezett egyetlen körfolyamatban, tehát az eddig szükséges eszközölt töredékével fokozhatjuk. Ezt, az ipar mai állása mellett teljesen váratlan, a szakemberek nézeteivel hom- 60 lokegyenest elenkező hatást a találmány értelmében főleg három jellemző egyesítésével érjük el: a) A körfolyamatban csupán olyan turbinákat szabad alkalmazni, melyek be- 65 ömlő sugara kisebb, mint kiömlő sugaruk, vagy pedig közel akkora (tehát Francisturbinákat nem alkalmazunk). b) A turbina kiömlő oldalán az (u) kerületi sebességnek olyan nagyságrendű- 70 nek kell lennie, mint ugyanott a (w) kiömlő sebességnek, amikor is 35°-nál kisebb kiömlő szögelt keeltkeznék (2. ábra). e) A turbina va^y turbinák lapátjainak a beömlő helyen erősen megvastagítottak- 75 nak kell lenni. Mindezek a jellemzők ma sr.ukban véve ismeretesek, azonban más kornHnáeióban és ennélíofeva a nyomaték kis mértékű növelésével, míg a leírt meglepő haladást 80 ezeknek Összessége hozza létre. A Franeis-rendszerű centripetális turbináknak (melyek beömlő sugara a kiömlő sugárnál nagyobb) az itt erősen változó emelőmagassággal (és vízmennyiséggel) 85 dolgozó szivattyúval való kapcsolása, pl. u nyomatéknak növelését károsan befolyásolja az a) (vagy fe + c) jellemzőkkel rendelkező turbináknál. A sokszor ábrázolt és újabb időben kii- 90 1 önösen javasolt meredek lapátszögekkel az elérendő hatást, különösen géperejű járműveknél ép olyan kevéssé lehet elérni, mint vékony bádoglapátokkal vagy nem eléggé vastagított lapátokkal. 95 A viziturbináknál magában véve ismeretes erősen megvastagított lapátfejek itt még arra, a különleges célra is valók, hogy a régebbi kiviteleknél két vagy három turbinakoszorú elosztott megnövelt for- 100 gatónyomatékot (különösen indulásnál) hidraulikus és szilárdsági szempontból előnyösen egyetlen turbinakoszorúval kellő üzembiztonsággal létesítsük. A találmány alapját még a következő 105 fontos megismerés is képezi. A régi Fourneyron-tnrbi'náknál (melyek kiömlősugara a beömlősugárnál nagyobb) már megfigyelték, hogy a nyomatékkarakterísztika a lefékezés! pont felé kissé felfelé no görbül. Ezek, a folyókba beépített turbinák azonban más hidraulikus feltételek mellett dolgoznak, mint a kérdéses sebességváltóművek (nyomatéka,lakítők): A fordulatszámnak a normális és zérus for- 115 dulat szám közötti átállításánál ugyanis