113784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyarozsalkaloidák szétválasztására, felbontására és tiszta állapotban való előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113784. SZÁM. IV/h/2. OSZTÁLY. — C. 463S. ALAPSZÁM. Eljárás anyarozsalkaloidák szétválasztására, felbontására és tiszta állapotban való előállítására. Chemische Fabrik vorm. Sandoz cég- Basel (Svájc). A bejelentés napja 1935. évi január hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 1-je. Az utóbbi években különösen Kuhn R., Winterstein A. és Karrer P. dolgozták ki és tökéletesbítették preparálási célokra Tswett M.-nek 1906-ból származó, levél-5 festékanyagok szétválasztására való kro­matografikus adszorpciós analízisét, mely a kloroíilok és karotinoidák szétválasztá­sára volt alkalmas és ibolyántúli fény segítségülvételével lehetővé tette ilyen 10 vegyületek előállítását tiszta állapotban, is. Az ibolyántúli fénnyel ugyanis mó­dunkban áll a magasabbrendű telítetlen szénhidrogéneket fluoreszkáló fényük ré­vén felismerni. 15 A mi találmányunk a Tswett-fóle kro­matografikus adszorpciós analízis átvitele a tudvalevőleg igen érzékeny anyarozs­alkaloidák szétválasztására, felbontására és tisztaállapotii előállítására. Az anya-20 rozsalkaloidák közül nemrég még csak két pár jól körülírt anyag volt ismeretes, nevezetesen az egymássá átalakítható ergotoxin és ergo tinin, valamint az ugyancsak egymássá átalakítható ergot-25 amin és ergotaminin. Csak a legújabb időkben vált ismeretessé további két kris­tályos anyarozsalkaloida-készítmény; a 388529. sz,. brit szabadalmi leírás a szen­zibamint és E. Merck Jahresbericht-je 30 (1933, 5. old.), valamint a 606778. sz. né­met szabadalmi leírás a szenzibaminhoz közelálló ergoklavint ismerteti, melyek mindketten szépen kristályosodott anya­gok. 35 Tiszta alkaloidák ismert keverékeivel végzett rendszeres előkísérletek folya­mán ugyanis azt a meglepő megfigyelést tettük, liogy a közömbös oldószerekkel képzett alkaloidaoldatokból, amikor eze­ket az adszorpciós oszlopon átszivárog- 40 tatjuk, az adszorbeálószerek nem az aránylag igen nehezen oldható, fizioló­giailag kevéssé aktiv alkaloidákat, neve­zetesen az ergotaminint, illetve az ergo­timint tartják vissza, hanem a specifikus 45 anyarozshatást tulajdonképen kifejtő, sokkal könnyebben oldható ergotanint, illetve ergotoxint. Ezeket az igen értékes alkaloidákat tehát a kevésbbé hatásos és teljesen hatástalan kísérő anyagoktól 50 könnyen különválaszthatjuk s kimosás­sal és kristályosítással tiszta alakban ki­termelhetjük. Bázikus adszorbeálószerek, mint pl. alumíniumoxid alkalmazásakor továbbá azt kellett volna várni, hogy az, 55 aimfoterikusan reagáló alkaloidák (ergo­tamin és ergotoxin) az adszorbeálószerrel sószerű kötést alkotnak és hátramarad­nak; ez azonban nem következik be. Ha ugyanis az, erősen balra forgató, könnyen 60 oldható ergotamin és a jobbra forgató, nehezen oldódó ergotaminin keverékének kloroformos oldatát aluminramoxiddal összerázzuk, akkor felületi adszorpció folytán az alkaloidáknak csak igen ki- 65 csíny része adszorbeálódik, amit a fény­tani forgatás csekély visszafejlődésén le­het megfigyelni; a. balra forgató ergo­tamin szelektív adszorpciójának a jobbra­forgatás észrevehető növekedését kellett 70 volna eredményeznie. Ha ellenben ugyanezt a keveréket kro­matograíikus adszorbeálásnak vetjük alá, akkor túlnyomórészt a balra forgató er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom