113778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iparilag tiszta cink előállítására

a rendszerből, mint akkor, amikor a rendszerben már oxigén van jelen, hanem az oxigén-diffuzió csak a támadási pontokban léphet fel. Ebből első sorban követ-5 kezik, hogy az eljárásnak több fokozata van aszerint, hogy mily mértékben tűnnek el .a terner vagy kvaterner kevertkristályok és mily mértékben mehet végbe az oxigén-diffúzió közvetlenül a rendszer -to bői. Mint már említettük, a találmány szerinti eljárásnál nem csupán a cinknek az oxigénnel szemben tanúsított viselkedése változik meg, hanem a cinknek másirányú 15 viselkedése is. Ez is azt bizonyítja, hogy az eljárásnak fokozatai vannak, hogy tehát tökéletes és tökéletlen alkalmazása között különbségek vannak. Az, eljárás lényege az, hogy a cinket az 20 iparilag tiszta cink megdermedési intervallumán belül fekvő hőmérsékleteknél, mozgatás közben, oly fémekkel hozzuk benső érintkezésbe, amelyeknek nem csupán olvadási pontjuk magasabb a cink 2b olvadási pontjánál, hanem annak a további követelménynek is megfelelnek, hogy oxigénnel szemben nagy az affinitásuk. Fémfürdőnek, pl. megömlesztett vörös.30 réznek tisztítószerrel való ka varasa már ismeretes. Ezt a műveletet azonban más okokból, főleg a hólyagmentesség és a réz elektromos vezetőképessége tetemes befolyásolásának mellőzésére javasolták, míg 35 a jelen esetben arról van szó, hogy nem csupán a cink dezoxidációját, hanem más anyagokkal szemben tanúsított (diffúziósebességét is befolyásolni óhajtjuk. A cink kezelésére alkalmas dezoxidáló-40 szerként a vörösréz, a magnézium és az, alumínium bizonyult célszerűnek. Ha a dezoxidálószer rendeltetésének megfelel, az, oxigénnel szembeni affinitását olymódon fokozhatjuk, hogy az, egy-45 alkotós rendszerből, mesterségesen, hinerrendszerbe vezetjük át úgy, ahogy pl. a vörösréz, a réz rézoxidul biner-rendszerbe vezethető át, amelynek viszont fokozott hajlama van arra, hogy más fémek oxid-50 természetű vegyületeire, hasson. Az eljáráshoz dezoxidáló fémek helyett a dezoxidálás céljaira, ismert módon, azoknak kloridjait, szulfidjait vagy kettős ammóniumsókat vagy ezeknek keve-55 rékét használhatjuk. Ilymódon a cinknek oly fémekkel való ötvözését gátol ink meg, amelyek oxigénvegyületeit befolyásolhatnák. Az eljárás tehát akkor alkalmazandó, amikor ötvözés nem kívánatos. Néha az ötvözés mégis kívánatos lehet, még pedig akkor, amikor a találmány szerinti eljárással nem csupán tiszta cinket, hanem mindjárt cinkötvözetet óhajtunk előállítani. Előnyös lehet az ötvözés akkor is, amikor a cink oxigénvegyületeit befolyásolni képes fémsók drágák és így alkalmazásuk ez okból nem lehetséges és ha másrészről a cinkbe bediffundált fémet egyszerű mó- 7i don ismét eltávolíthatjuk belőle. Az eljárás gyakorlati kivitelénél arra kell ügyelnünk, hogy a cink érintkezése a fémmel vagy fémsóval elég benső legyen úgy, hogy az optimumot lehetőleg minél 7 jobban megközelítsük, ami a legtöbb gyakorlati esetben kívánatos lesz. Az eljárás gyakorlati kivitelénél a, folyamat bensőbbé tételére alkalmas elrendezések vagy eszközök alkalmazhatók. így 8 különösen módot kell adnunk a megömlesztett cinknek, hogy a dezoxidálólag ható anyagokból készült és a cink oxigénvegyületeit befolyásolni hivatott rácsok, rostélyok, hálók, lemezek stb. mentén vé- 8 gigvonuljon vagy végigfolyjon. A találmány szerinti eljárással előállított cink egyik legfeltűnőbb és legnagyobb előnye, hogy oxidációs hajlama mind folyékony, mind szilárd állapotban tetemesen csökken. További előnye, hogy más fémekkel szemben tanúsított diffúziójának sebessége változik. E változásnak különösen cinkötvözetek előállításánál lehet fontos- 9 sága. Oxigénmentes cinkömleszték előállításának gyakorlati módja a következő: Grafittégelybe 100 kg. cinket öntünk, melyet hőtechnikailag a leírás adatai 1 szerint kezelünk. Azután vékony lemezek alakjában, ideoda mozgatás közben, 250 g alumíniumot vezetünk a tégelybe, melyben a cinkmasszával alaposan elkeverjük. Kb. 2 perc 1 mulva az alumínium a cinkben teljesen feloldódott. A tégelyen ekkor salak úszik, melyet le kell fölözni; a lefölözött salak mennyisége 3.2 kg. A kémiai analízis azt mutatja, hogy a 250 g alumínium ebben a 1 salakban foglaltatik. Az így kezelt cink tetemesen megváltozott, eddigelé ismeretlen tulajdonságú. Míg ugyanis eddigelé a folyékony cinken már néhány másodperc múlva oxidhártya kép- 1 ződik, az előkezelt cink órák múlva sem