113775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényerős röntgengép létesítésére és felnagyítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRfiSÁS SZABADALMI LEIRAS 113775. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fényerős Röntgenkép létesítésére és felnagyítására. Tarján Ferenc székesfőv. felső keresk. isk. tanár és Czakó Győző rádiótechnikus Budapest. A bejelentés napja 1935. évi január hó 5-ike. A Röntgen-sugarak, mint ismeretes, szemünknek láthatatlanok. Jelenlétükről csak fizikai hatásaik révén győződhetünk meg. Vaunak bizonyos anyagok, 5 így a báriumpllatincianür, cinkszulfit, kaleiumwolfrámát, stb., melyek, ha Röntgen-sugarak esnek rájuk, fluoreszkálnak, világítanak. A Röntgen-sugarak, noha maguk láthatatlanok, ha fluoresz-10 káló anyaggal bevont ernyőre esnek, az útjokba állított emberi testen, vagy más átlátszatlan testeken is, így például papírlemezen, ruhaszöveten, vastagabb deszkán, st'b. keresztül hatolnak s láthatóvá 15 teszik az átsugárzott testeket az ernyőn. Az ernyőn keletkező Röntgen-kép világosabb és sötétebb részekből áll; az izmok helye világos, mert ezek jól engedik keresztül a sugarakat, ellenben a csontok 20 helye sötét, mert ezek elnyelik. A fényképező-femezre a Röntgen-sugarak úgy hatnak, mint a rendes fény. Ahol a lemezt Röntgen-sugarak érik, ott előhívás után megfeketedik. Röntgen-felvételnél 25 azoniban nem a kicsinyített képét kapjuk a tárgynak, hanem az átsugárzás által keletkezett eredeti nagyságú árnyékképet. Olyan képet, mint amilyent napfénynyel vaíló fényképezésnél kapunk, Rönt-30 gen-sugarakkal nem kaphatunk. Ugyanis a Röntgen-sugarakat képpé egyesíteni nem tudjuk, mert egyenes irányukból nem térnek el, sem törést, sem visszaver rődést nem szenvednek s nem gyűjthetők 35 sem lencsékkel, sem tükrökkel. Meg kell tehát elégednünk az ernyőn vagy lemezen megjelenő árnyképpel. A fluoreszkáló ernyőn megjelenő Röntgen-képnek nagy hiánya, hogy fénygyenge. A fényerő növelését fokozhatnák i(> a Röntgen-lámpára kapcsolt feszültség növelésével, de ennek határt szab az antikatód nagyfokú felmelegedése, meily hűtés ellenére hamarosan tönkremenne. Fényerős Röntgen-kép létesítése a célja 45-e találmánynak, mely a Röntgen-sugarak iónozó hatását használja fel a képet szolgáltató köd fény lámpasorodat felvillan tatásával . A Röntgen-sugarak a levegőt s a gázo- 50 kat iónozzák, vagyis villamosáram vezetőjévé teszik. Ha valamely gáztérben villamos vezetéket egy helyen megszakítunk és a drótvégeket két egymáshoz közelálló párhuzamos fémlappal kötjük össze, 55-az áram megszakad, mert a két fémlap közti gáz az áramot nem vezeti. Ha azonban a fémlapok közti gázra Röntgensugár esik, abban pozitív és negatív iónok keletkéznek. A pozitív iónok a ne- 60 gatív elektródhoz, a negatívok pedig a pozitív elektródhoz haladnak s megindul az áramkeringés. Az 1. ábrán feltüntetett kisnyomású, ritkított gázzal (neon) töltött tégilaalakú 65 üveghasábnak két bevezetése van. Az egyik a (K)-val jelzett vékony alumíniumlemez, a katód, mely az, üveghasáb nagyobbik oldallapjára párhuzamosan van ráhelyezve, Velle szemben van az (A)-val 70 jelzett másik elektród, az anód, mely ugyanakkora ós párhuzamos saitaiszerű vékony fémlap. A két elektród között, az