113767. lajstromszámú szabadalom • Gázhevítésű vasaló
MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113167. PZÁM. — XVIIÍ/a. OSZTÁLY. Gázhevítésű vasaló. Skribek Ferenc bádogos és szerelő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi február hó 9-ike. Jelenleg oly gázvasalók vannak használatban, melyek belseje egy üreg. Ezen üreg a vasaló tompa végén teljes nagyságában nyitott, míg a vasaló hegyes vé-5 gén két lynk van. E vasalók hevítése oly módon történik, hogy a fúvóka kiáramló és meggyújtott gáz, lángját a vasaló tompa végén annak belsejébe bocsátjuk. Az ily módon befuvatott láng a legi'övi-10 debb úton a vasaló hegyes végén levő kéit lyukon át távozik. Ily módon sok hő távozik kihasználatlanul. A fuvókához csatolt gumitömlők pedig nem nyújtanak kellő biztonságot, mert a 15 gumitömlők megbízhatatlan összekötése s a gyakori repedése több esetben mérgezéseknek, tűzeseteknek és robbanásoknak voltak már az okai. A vasalótartókat, melyekről az odahe-20 lyezett vasalók könnyen leesnek, rendszerint a. földre teszik. Ezért tehát mindig le kell hajolnia a vasalást végző egyénnek, mely hajolások nagyon fárasztók. Mindé hátrányok kiküszöbölését célozza 25 a találmány. A mellékelt rajzon az I. ábra a találmány szerinti vasaló oldalnézete. A II. ábra az I. ábrán vázolt vasaló rajza 30 „A" irányból nézve. A III. ábra az I. ábra „x—x" metszete „y" irányból nézve. A IV. ábra kettős vasalóitartó fölülnézete. Az 35 V. ábra a IV. ábrán vázolt kettős vasalótartó elölnézete. A VI. ábra e kettős vasalótartó oldalnézete. A VII. ábra a gázfuvókat szemlélteti. 40 Mint az I., II. és III. ábrán látható, e vasaló belseje oly kialakítású, hogy az (1) középcsatornán behatoló láng érintkezvén (2) alappal, annak hőt ad át. E hőátadás fokozottabbá tételére vannak a (3) hornyok. A láng a vasaló hegyes végére 45 érve ütközik a vasaló (4) falába. Majd a III. ábrán látható nyíl irányában (5—5) oldalcsatornákon a vasaló („A") végéhez tér vissza, hogy újra hevítsen. Az („A") végen a kiáramló égési termék kb. 50°/o-a 50 a behatoló lánggal visszatér a vasaló (1) középcsatornájába. A fennmaradó 50°/o távozva a vasaló (4) falának, külső felületével érintkezik ós melegíti azt. Mindezekből látható, hogy (6) válaszfalak (3) 55 hornyok alkalmazásával előállott fölületi növekedéssel és az égéstermékek vezetésével, majd azoknak részben újból való felhasználásával a vasaló hevítéséhez lényegesen kevesebb mennyiségű gáz szűk- 60 séges. Minthogy a vasaló hegyes vége tömött, azon lyuk nincs, így vasalás közben a vasaló belsejében levő levegő nem cserélődik, annak lehűlése nehezítve van. Ugyancsak a vasaló belsejének lehűlését 65 nehezíti (7) csapóajtó. A IV., V. és VI. ábrán vázolt kettős vasalótartó a vasaló tárolására való. A (8) gerinclemezekre erősített (9) ós (10) tartókon nyugszik a vasaló, a VI. ábrán 70 vázolt helyzetben. E (8) gerinclemezre erősített (9) tartólemez a vasalót alapjának végén teljes szélességében támasztja alá, E (9) tartóról való lecsúszást (11) váll akadályozza. A (10) tartó a (12) nyél 75 alátámasztásával a vasaló egyensúlyi helyzetét biztosítja. A vasalótartó (13) tartóval ismert, módon rögzíthető a gáztűzhelyhez, falhoz. Az ábrákon vázolt vasalótartó két vasaló felvételére való. 80