113764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás centrifugális öntésű, foszfortartalmú öntöttvascsövek hőkezelésére

— z — hőfokát kb. 13 perc alatt 940°-ra növeljük s e hőfokot kb. 5 percig még fenntartjuk, hogy a tűzállóbb karbidok bomlása is meginduljon. A csövet ezután kb. 7 5 porcén belül 790—732° közti hómérsékre hűtjük le s e hőfokhatárok között kb. 5 percig tartjuk, mindenesetre addig, amíg a vegyült szén az egész öntvény tömegére számított, kb. 0.15%-ra nem csökkent, Ez•10 után a csövet fokozatosan 732—650°-ra hűtjük le és ezt követőn szabad levegőn hagyjuk teljesen kihűlni. Ha halsonló anyagszerkezetű, de 600 mm átmérőjű és 20 nui falvastagságú 15 csövet kell kilágyítani, a lágyító kemencébe, pl- 650° liőmérsékkieil bevitt csövet kb. 27 percen belül 925°-ra hevítjük fel s a tűzállóbb karbidok bomlásának biztos megindítására kb. 10 percen át tartjuk 20 9ÍM) éis 949° között. Ezután kb. 16 perc alatt kb. 790°-ra hűtjük le s kb. 10 porcig tartjuk 790 és 732° között, hogy a maradék vegyült szén is túlnyomórészt elbomoljon. A csövet ezután fokozatosan .25 650°-ra hűtjük le, s ezt követőn szabad levegőn hagyjuk kihűlni. Nagyobb átmérőjű és falvastagságú csövek lágyításánál a különböző hőfokok bieihaitáisi időtartama nagyobb lesz; kísér-30 lcteink szerint azonban a legnagyobb csőveknél is kielégítő eredményt érünk el, ha a csöveket a kezdő hőmérsékről 40 percnél nem hosszabb időtartamon beiül 900—940°-ra hevítjük fel. e hőfokon 15 35 percnél nem hosszabb időn át tartjuk s azután 24 percen belül 790°-ra hűtjük le, mely után 16 nercnél nem tovább 790 és 732" közt tartjuk a cső hőmérsékét, majd fokozatosan — a legnehezebb csöveknél 40 14 percen belül — 732°-ról 650°-ra csökkentjük a hőmérsékét s ezután szabad levegőn hagyjuk végleg lehűlni a csövet. 85 90 Összehasonlító fizikai próbákkal megállapítottuk, hogy a találmány szerint lágyított cső jóval duktilisabb, mint az azonos vasból készült s az eddig szokásos módokon lágyított cső. Ilyen módon végzett lágyítás után vegyült szén már alig lesz jelen, az oldott foszfor pedig a fémben lévő összes fősz- *5 fórnak 65%-iánál kevesebb lesz. (Láthatjuk, hogy a találmány célja a vegyült szén elbontása s egyidejűleg a foszfor oldásának lehető meggátlása. Az oldott foszfor mennyiségének csökkenté- 50 sére a 900—940° közti hőniérsékre lehetőleg gyorsan hevítjük fel a csövet s ezt a hőfokot csak annyi ideig tartjuk fenn, hogy a tűzállóbbkarbidok bomlása meginduljon, mire a hőfokot — olyan gyor- 55 sian, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges — 790 és 732° közti hőfokra hűtjük s e hőfokon addig" tartjuk, amíg a vegyült szén mennyisége az öntvény súlyának 0.15%-át meg nem haladó értékre 60 csökkent. A lágyított vaseső anyagszerkezete a hűtött formából közvetlenül kikerült csőéhez hasonló. A kilágyított cső foszfortartalmának legalább 35%-a oldatlan vasfoszfid vagy/és vasfoszfid-eutektikum alakjába, legfeljebb 65%-a oldott állapotban van; a, vegyült szén a eső súlyának 0.15% át nem haladja meg". Az oldódott foszforra és a maradék ve- 70 gyűlt szénre vonatkozó fenti számadatok csak közelítő értékek, melyeket már ma is rendes gyártásban el lehet érni. Különböző, különösen vékonyabb csövek lágyításánál és ha még gyorsan felhevítést és 75 lehűtést lehetővé tevő berendezésben dolgozunk, ezek az értékek még javíthatók. A találmány szerinti eljárás minden olyan foszfortartalmú nyersvasra alkalmas, amelyet centrifugális öntésre eddig 80 is használni szoktak s melynek sziliciumtartalma nem akkora, hogy a rideggé válást gátolná. Az ilyen vas összetétele rendszerint a következő: Szabadalmi igények: 95 1. Eljárás kívülről hűtött formában centrifugál eljárással öntött oly vascsöveknek kilágyítására, melyeknek külső C Si S Mn P 3.00—3.85 1.20—3.00 0.05—0.15 0.20—0.80 0.20—2.00 többi Fe. Jó eredménnyel dolgoztunk fel pl. következő összetételű vasat: C Si S Mn P 3.77 1.80 0.076 0.57 0.50 többi Fe.