113745. lajstromszámú szabadalom • Közbenső frekvenciás szuperponálási (lebegtetési) vevőkészülék
MAGYAR KIRÁLYI SK SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 113745. SZÁM. — vn/j. OSZTÁLY. Közbenső frekvenciás szuperponálási (lebegtetési) vevőkészülék. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindlioven (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi december hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 2-ika. A találmány közbenső frekvenciás szuperponálási (lebegtetési) vevőkészülék, amelynél a helyi generátor Iiangolóberendezése a veendő jelre hangolt nagyö frekvenciás körök hangolóberendezésével össze van kötve hogy a vevőkészüléket lehetőleg egyszerűen állíthassuk be. Hogy a helyi generátor rezonaiiciafrekvenciái és a veendő jelre hangolt nagyfrek-10 venciás körök rezonanciafrekvenciái között állandó frekvenciakülönbséget kapjunk, a szokásos közibenső frekvenciás szuperponálási vevőkészülékeknél többnyire olyan oszcillátorkört használnak, 15 mely a hangolókondenzátorral úgy párhuzamosan, mint sorosan is egy-egy helytálló kondenzátort tartalmaz. A szokásos közbenső frekvenciás szuperponálási vevőkészülék oszcillátorkörét vázlatosan a 20 rajz 1. ábrája mutatja. Az 1. ábra szerint ez a szokásos oszcillátorkör (Li) önindukciót és (Ci) hangoló: kondenzátort tartalmaz, mellyel sorban állandó (C2 ) kondenzátor és párhuzamo-25 san állandó (C3) kondenzátor van kapcsolva. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ilyen oszcillátorkörnek a hiangolóberendezések mechanikai összekapcsolásával kombináltan való alkalma-30 zása esetén az asztcillátorkör rezonanciafrekvenciái és a veendő jelre hangolt nagyfrekvenciás körök rezonanciafrekvenciái közötti különbség a veendő egész frekvenciasávon nem egyenlő azzal a frek-35 venciával, amelyre a közbenső frekvenciás köröket hangoltuk. A 2. ábra mutatja ezt a különbözeti frekvenciát az oszcillátorkör rezonanciafrekvenciája és a veendő jelre hangolt nagyfrekvenciás körök rezonancia frekvenciája között a veendő frekven- 40 oia függvényében. A különbözeti frekvenciát (V1 ) jelöli, míg a veendő frekvenciakörzet legkisebb és legnagyobb frekvenciáját (Vi), illetve (V,>) jelzi. (Vm ) a közbenső frekvencia, amelyre a közbenső 45 frekvenciás körök hangolva vannak. A szokásos kapcsolásoknál a helytálló (O2; és (C3) kondenzátorokat az oszcillátorkörben akként méretezik, hogy a (V1 ) kiilönközeti frekvencia és a (Vm ) közbenső 50 frekvencia közötti különbség a veendő (V.) és (V4 ) frekvenciák ©setén abszolút értékben azonos nagyságú legyen. Olyan írekvenciakörzetben, melynek legnagyobb veendő frekvenciája (Vs = 3Vi), a kü- 55 lönbség a (V1 ) különbözeti frekvencia és a 0r m ) közbenső frekvencia között a veendő (V3 ) és (V4) frekvenciák számára a (Vm ) értékének rendszerint 1,5%-a. Feltételezik továbbá, hogy az oszcillátorkör 60 rezonanciafrekvenciája az egész frekvenciakörzet számára a veendő rezgések frek venciájánál nagyobb. A hangolást gyakorlatilag a vevőkészülék legszielektivebb eleme, a jelen eset- 65 ben a középfrekvenciakörök határozzák meg. A veendő (V.i) frekvencia ebben az esetben a níagyfrekvencilaikörök rezonan/ 1.5 \ ciafrekvenciájától I^q" X Vm I értékkel 70 tér el, amint ezt a 3. ábra megadja. Az (a) görbe a, nagy frekvenciaköröknek rezonanciagörbéjét adja meg a (Vr ) rezonanciafrekvenciárai, (Vs) a veendő frekvencia és (Vs -j- Vm ) az oszcillátorfrek- 75
