113725. lajstromszámú szabadalom • Biliárdasztal kuglikátékhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113725. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Billiárdasztal kuglijátékhoz. Fehér Ferenc vendéglős Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 9-ike. A forgalomban levő billiárd asztalok többnyire téglalapalakúak és rajtuk há­rom billiárdgolyóval ú. n. karambol-játé­kot szokás játszani. Ismeretesek még az 5 automata-rendszerű lyukibi lliárdasztalok, melyek számozott lyukakkal vannak el­látva és melyeknél a játék a golyónak a számozott lyukakba való lökéséből áll. Ez ismert asztalokkal szemben a találmány 10 szerinti billiárdasztalnak az az előnye, hogy rajta billiárdgolyókkal kuglijátékot lehet játszani. A billiárd- és kuglijáték­nak egyesítése a játékot szórakoztatóbbá teszi, amellett pedig zárt helyiségben is 15 lehetővé válik a kuglijáték játszása, míg eddig a játékot csak a szabadban levő kuglipályákon lehetett játszani. A csatolt rajzon a találmány példa­képen felvett kiviteli alakjában van fel-20 tüntetve és pedig az 1. ábra a billiárdasztal hosszmetszete, a 2. ábra pedig felülnézet. A találmány lényege az, hogy az asz­tal játékmezejét az asztal hátsó végében 25 két, hegyca szögben találkozó ütköző­perem (mandiner) határolja, melyeknek szabad végéhez egy-egy, az asztal hossz­tengelyével párhuzamos irányú ütköző­perem csatlakozik és ez utóbbiak, vala-80 mint az asztal két oldalszélén, ugyancsak a hossztengellyel párhuzamos irányban végigvonuló ütközőperem közé, egy-egy, a hossztengelyhez képest rézsútos irányú összekötő ütközőperem van iktatva, to-35 vábbá, hogy a hegyes szögben találkozó két hátsó ütközőperem mentén golyóát­boosájtónyílások vannak, az asztal belse­jében pedig, e nyílásoktól kiinduló és az asztal mellső részéihez vezető lejtős terelő-40 lap van, mely az asztal mellső részéiben elhelyezett, ajtóval ellátott golyótartó szekrényhez csat 1 akozik. A rajzon (a) jelöli a billiárdasztal játék­mezejét, melyet az asztal hátsó végében két, egymásai hegyesszögben találkozó 45 (b) ütközaperem (mandiner) határol. Ezek­nek szabad végéhez egy-egy, az asztal hossztengelyével párhuzamos irányú (c) ütközőperem csatlakozik és ezek, vala­mint az asztal két oldalszélén elhelyezett, 50 ugyancsak a hossztengellyel párhuzamos irányban haladó (d) ütközőperemek közé egy-egy rézsútos irányú (f) ütközőperem van iktatva. Az asztal mellső végében a játékmezőt a keresztirányban haladó (g) 55 ütközőperem és ennek két végétől ki­induló, rézsútos irányú (h) ütközőperem, valamint az ezekhez csatlakozó, a hossz­tengellyel párhuzamos irányú (i) ütköző­peremek határolják. Ez utóbbiakat a 60 rézsútos (k) ütközőperem köti össze az asztal két oldalszélén elrendezett (d) üt­közőperemimel. Az asztal hátsó végében, a (b) peremek mentén az (m) golyóátbocsájtónyílások 65 vannak, az asztal belsejében pediig, az (a) játékmező alatti üregben, az asztal mellső vége felé lejtősödő (n) terelőlap van, mely az asztal hátsó végétől indul ki és az asztal mellső végében elhelyezett (o) 70 golyótartó-szekrényhez vezet. E szekrény­nek felfelé nyitható, vagy oldalirányban széttolható (p) fedele van, mely az asztal­lap síkjában fekszik. Az (n) terelőlapon (r) lécek vannak megerősítve, melyek a 75 golyót az (0) gyüjtőszekrény felé terelik. Az (a) játékmező az asztal mellső vége felé lejt. E mezőn, az asztal hátsó végé­ben, az (s) babák részére kilenc pont van megjelölve, melyek előtt a (t) ütköző van. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom