113720. lajstromszámú szabadalom • Szellőztetőszerkezet vándorló munkaanyagot szárító gépekhez
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 13120. SZÁM. — x/i. OSZTÁLY. Szelló'ztetó'szf í'kezet vándorló munkaanyagot szárító gépekhez. C. H. Weislbach Kommanclitgesellscliaft cég- Chemuitzben. A bejelentés napja 1935. évi március hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi junius hó 14-ike. A találmány szellőztetőszerkezet vándorló munkaanyagot szárító, osztott szárítóterű gépekhez, melyeknél azt az ismert eljárást hasznosítjuk, mely szerint a szárí-5 tást végző légáramokat a munkaanyag menetirányához képest harántirányban és ellenáramban vezetjük, amikoris ezeket íjlégáramokat fokozatosan magasabb hőmérsékletre hozhatjuk. 10 A találmányt a légáramot előidéző szellőztetőknek a sajátos alakítású szívó , illetve nyomóterekhez képest való elrendezése jellemzi. A rajzon a találmány több foganatcsí-15 tási példájának vázlata látható. Az 1—4. ábrákon a találmány szerinti szellőztető-íszerkezet olyan foganatosítási példájának hossz-, illetve keresztmetszetei láthatók, amelynél szellőztetőszárnyak a 20 szárítógép mindkét oldalán vannak és a levegő a iszárítótérben az ütközés elvének hasznosításával hat, vissza-, illetve elszívása pedig a befúvási helyek között történik. Az 5. és 6. ábra olyan szárítógép 25 keresztmetszeteit mutatja, melyen szellőztetőszárnyak a szárítógép csakis egyik oldalán vannak. Az 1. ábrán látható, hogy az I munkaanyagot a szárítógép (b) tckjába eeyéb-30 ként ismert módon (a)nál veretjük be. Az I munkaanyag a (b) tokon belül (cl fordítóhengeren vonul át és a, tokból (d)nél távozik. A íb) tokot az (f) homlokfallal és a két 35 (g. s»'1 ) bosszfallal összekötött (e> válaszfal a felső (h1 ) és az ial«ó íh) szárító^amrákra, osztja. Az (e) válaszfalban ti) vájatok vannak és a (ki szellőztetőket e vájatokban rendezzük el. A 2. és 3. ábrán láthatók a (k) szellőzte- 40 tök, az (1) fűtőtestek, továbbá az egyébként ismert (m) zárófalak elrendezése, mely utóbbi (m) falak a, szellőztetők szívótereit osztják meg, amivel kapcsolatban tekintettel vagyunk arra, hogy a szári- 45 tást végző légáramok a munkaanyag menetirányához képest ellenáramban mozogjanak, úgy, hogy a (d)-nél belépő friss levegő előbb a száraz munkanyagot öblítse körül és a szárítógép (b) tokját ezt követő 5Q és mindinkább növekedő felmelegedés közben fáradt levegőként azon a tokvégen hagyja el, amelyen a munkaanyag á tokba lép. A 2. ábra sezrinti hosszmetszet az (0) 55 válaszfal alatti (h) szárítókamrát mutatja,. A (d)-nél belépő friss levegő előbb az (n1 ) szívókiamrába jut, miután felmelegedés céljából a fűtőtestet körülöblítette, mire a levegőt a (k1 ) szellőztetőszárny ia kamara 60 nycmóterébe fújja. Miután a meleg levegő a munkaanyagot mindkét oldalon ütközés közben súrolta, egy része a szellőztető szívóterébe szállítódik vissza, többi része pedig a (k2 ) szellőztető (n2 ) szívókamrá- 65 jába jut, ahol aiz előbb ismertetett lé.?k> rineés megismétlődik. Ugyanez, a folvamat játszódik le az utána kancsóit (k3 ) s'/el 1 őz tetőben és a meleg levegő azután az (e) válaszfal (o) nyílásán át a tok felső 70 szakaszába jut, rn elvnek felülnézetét a í>. ábra mutatja és melyben a meleg1 levegő körfolyama a ík3 , k2 . k1 ^ swllőztetőkön át ugyanazon módon ismétlődik, amint ezt az alsó tokszakaszon elmagyaráztuk. A 75 fáradt levegő végül is (p) nyíláson <ávcz'k. Míg az eddig ismertetett foganatosítási
