113711. lajstromszámú szabadalom • Javítások árboclábakon, szigetelőtámaszokon és más eféléken

ábra) vagy valamely más alkalmas anyagból és általában körkeresztmetszetű vagy négyszögletes eöiöpöK aJ tikjavai bírnak. A támaszokon vagy az árbócia-b 5 többi részén, súlyuk csökkentese céljából, kivágások lehetnek. Az árboc végének a tamaszokon való rögzítésire a (4) csava­rokat használjuk. A támaszokon engedékeny (5, 5a) kar-10 mokat alkalmazunk, amelyek az (1) ár­bocot részben körülfogják és a (4) rög­zítőcsapszegekre harántirányban való igénybevétel ellen biztosítják, ez utób­biaknak tehermentesítése mellett. E kar-15 mokat, amint a 7. ábrából látható, pl. a (2c) [vagy (2d)] támaszok fatestébe csa­varjuk, amikor is a karmok külső ma­gassága, célszerűen, az árbócvég alakjá­hoz és azon távolsághoz alkalmazkodik, 20 amelyben az árboc a támaszoktól tar­tandó. Ehelyett a karmok, lényegileg, U-alakban hajlított, befelé visszahajlított végű acéldarab vagy más eféle alakjában a (2a) [vagy (2b)] támaszok betontestébe 25 ágyazhatok, amint a 9. ábra mutatja. A támaszok felső végén továbbá a szi­lárd (19) kiugrásokat alkalmazzuk, cél­szerűen úgy, mint a 8. és 9. ábra szerinti betonárboclábnál, vagypedig a támasztest 30 ferde kivágásaiba helyezhető, külön (20) nyomótesteket alkalmazzuk (3. és 7. ábra). Az árbocot szereléskor a (19) ki­ugrások, ill. a (20) nyomótestek felé erő­sen rjyghúzzuk, amelyeknek vastagságát 35 az árboc és a támaszok közti kívánt tá­volságnak megfelelően méretezzük. Fn­nekfolytan az árbocvéget a szellőztetés­hez célszerű meghatározott távolságban tartjuk a támaszoktól. A (19) kiufrások-40 kai. ill. (20) nyomótestekkel egyidejűleg a később ismertetendő (7) tömítő! estek­nek a csapszeglyukakba való erős beszo­rítását biztosítjuk. Ekkor az (5, 5a) ken­gyelkarmok az árbocnak a kiugrásokhoz, 45 ill. a nyomótestekhez való meghúzásakor, rugalmasságuk folytán az árbockeriilet­hez alkalmazkodjak úgy, hogy az árboe az árboclábon minden irányban erősen lehorgonyzott. 50 Némelykor előnyös, ha a támasznak két karmát lyukasztott heveder vagy más eéle segélyével kötjük össze egymás­sal, amely heveder esetleg a (20) nyomó­testet helyettesítheti. Az ily hevederkötés-55 sel a karmokat kihajlás ellen biztosítjuk és ezzel meggátoljuk a támasztest Iere­pesztését. Nedvességnek a csapszeglyu­kakba való hatolásának elkerülésére a (4) csapszegeken gumiból vagy más tö­mítőanyagból készült (7) golyókat vagy 60 gyűrűket rendezünk el. Az árboc csap­szeglyuka kiielé kúposán tágul. A (7) töimítőtestet, az árbocnak a támaszokon való rögzítésekor, (7a) rugógyűrú és (7 b) nyomótárcsa közvetítésével, oly módon 65 szorítjuk e tágulatba, hogy a csapszeg­lyuk kifelé vízmentesen elzárt. Hogy a (4) rögzítőcsapszegeket az ár­boc súlya alól mentesítsük, az árbocláb­támaszokon kiugrásokat alkalmazunk, 70 amelyeken az árboc alsó vége nyugszik. E kiugrásokai a 2. ábra szerinti beton­támaszoknál, célszerűen, szilardan készít­jük a támasztesten, amint az (16)-nál jelezve van. A 3. ábra szarinti fa tárna- 75 szoknál a (17) kiugrásokat, előnyösen, ék­alaiiú fadarabok alkotják, melyeket a tá­maszok ferde kivágásaiba helyezünk és az ezáltal nyírás ellen biztosított (18) csavarokkal a támasztesten rögzítünk. 80 A (2) támaszoknak föld alatti végét az árboclábnak (9) aljzatával a (10, 11) csa­varok kötik össze. A (9) aljzat középen — célszerűen — osztott (2. ábra). Az alj­zat ekkor két egyenlő (9a. 9b) részből áll. 35 Ez osztás lehetővé teszi az aljzatnak úgy egytáma'Fzos árboclábakhoz (4. és 5. ábra), mint a 6. ábra szerinti kiviteli ahakhoz való használatát. Végül pedig elrendez­hetők az aljza+felek a támaszok közt is, 90 de egymástól bizonyos távolságban ami­kor is az aüzatfelek mindegvikét egv-egy támaszon rögzítjük és esetleg. alkalmas közdarabok révén, egymással összekötjük. Az vrbócl;'b aljzatán kétoldalt (12, 12a), 95 ill. (12b) kiugrálok vannak, amelyek — •inrn! a 2. ábra (12)-nél mutatja — fél­hengeresek vagy amint a 10. ábra (12b)­nél mutatja, megközelítőleg félgömb­elakúak lehetnek. A támaszok alsó végén 100 alkalmas kivágások vannak, melyekkel az aljzat kiugrásai kapcsolódnak. Az alj­z t fix kiugrásai helyett, amint a 3. ábra baloldalt, és a 6. ábra szemléltet1 ', használ­hatók oly (14, 14a) támasztestek, amelyek 105 az aljzat megfelelő kivágásaiba nyúlnak. A (2) támaszok, ill. az aljzat kiugrásai, ill. támasztestei és kivágásai oly kiképzé­sű ck, hogy a (2) támaszok a függélyes erőket, a (10, 11) csavarok tehermentesi- 11c tése mellett, az árbócláb aljzatára vi­szik át. A 2. ábra bal fele oly kiviteli alakot mutat, amelynél a (10, 11) csavarok teher­mentesítése, külön közdarabok alkalma- uj zása. nélkül, a támaszoknak az aljzattól

Next

/
Oldalképek
Tartalom