113688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rövidhullámok előállítására

elektronok kilépésekor már más feszültségen van. Az ismertetett meggondolások legfontosabb végső következménye a következő: 5 azok az elektronok, amelyek a negatív félperiódusban hatolnak be a Faradaykalitkába, lassú mozgásúak és ezt nagyrészt csak az azután következő pozitiv félperiódusban hagyják el. Azok az elek-10 tronok, amelyek a pozitiv félperiódusban hatolnak be a Faraday-kalitkába, gyors mozgásúak és ezt nagyrészt még ugyanebben a pozitiv félperiódusban hagyják el. Ezek alapján megvizsgálva a Faraday-15 kalitka elektronmérlegét, az eredmény a következő: a negativ félperiódusban az elektronok odaáramlása a túlnyomó. A pozitiv félperiódusban az elektronok eltávozása a túlnyomó. Egy negativ test 20 azonban elektronok odaáramlása révén még negativabbá, egy pozitiv test elektronok távozása révén még pozitivabbá válik. Eszerint a Faraday-kalitkára vitt nagyfrekvenciájú váltakozó feszültséget 25 az elektronok támogatják. Az elektronok energiát adnak le a nagy frekvenciájú rezgésnek és a rezgést magát fenn fogják tartani. Az ezen megfontolások bevezetésekép említett kívülről bevezetett vál-30 takozó feszültségre a kivitelezéskor természetesen nincsen szükség; a rezgések, mint minden gerjesztőnél, maguktól bekövetkeznek. A váltakozó feszültség jelenlétét csak a találmány jobb megérthetése 35 céljából tételeztük fel. A fentebbi fejtegetések alapján a találmány értelmében rövid elektromágneses hullámok előállítására elektroncsövekben, villamos értelemben rezgő elektródákként 40 üreges fémtesteket alkalmazunk, amelyeket rajtuk átrepülő elektronok hoznak rezgésbe. Az üreges fémtesteknek az elektronsugarak keresztmetszetének megfelelő nyílásai vannak. 45 A továbbiakban olyan részletek ismertetése következik, amelyek az eljárás gyakorlati kivitelénél előnyösnek mutatkoznak. Igen rövid hullámok előállításánál az -50 elektronok repülésének az üreges fémtest felé és az elektronok ettől való elrepülésének igen gyorsan kell végbemennie. Ez elérhető egy pozitiv rácsnak (gyorsító elektródának) a katód és az üreges fém-55 test vagy az üreges test és az anód között való elrendezésével, vagy pedig a pozitiv rácsnak az üreges test körül való elrendezésével. A gyorsító elektródáknak az elektronsugár keresztmetszetének megfelelő nyí- 60 lásai vannak, amelyeknek, pl. tölcséralakú toldatai lehetnek. Célszerű az elektronok folyamatát a katódot Welmeit-henger módjára körülvevő negativ elektróda elrendezésévei 65 nyalábbá egyesíteni. Ilykép kisebb üreges fémtesteket lehet használni és ezek kapacitása is kicsiny lesz. Az említett negativ elektróda vagy egy vezérlő rács felhasználható az elektronok 70 folyamának vezérlésére. Ezzel lehetségessé válik a keletkező hullámok egyszerű módon való modulálása. Leltet egyetlen elektroncsőben kettős rendszert is elrendezni, két, egymással 75 szembenfekvő, pl. részarányosait elrendezett üreges testtel. Ezekhez az üreges testekhez Lecher-drótok vagy más rendszerű rezgőkör csatlakozhat. Azoknak az elektronoknak, amelyek át- 80 járták az üreges fémtestet, különféle sebességük van. Egy részük az üreges testen gyakorlatilag veszteség nélkül halad keresztül, nagyrészük veszít sebességéből. Ha tehát az elektroncső anódját pozitívvá §5 tesszük, akkor ezt valamennyi elektron cl fogja érni, az anódot azonban erősen fel fogják melegíteni, úgy hogy a csőben nagy teljesítményveszteség áll elő. Ha viszont az anódot csak kevéssel tesszük 90 pozitivabbá, mint a katódot, akkor a keletkezett meleg igen csekély lesz. Ilykép viszont a kisebb sebességű elektronok nem fogják elérni az anódot, hanem az üreges fémtestet körülvevő rácsokra 95 áramlanak úgy, hogy ezek szükségtelenül felmelegszenek. Ezek a hátrányok olykép kerülhetők el, hogy az anódot nem az elektronok útjára merőlegesen, hanem ehhez képest ferdén 100 rendezzük el. Ezáltal a lassú mozgású elektronok oldalra kitérődnek és egy további, járulékos 'anóddal foghatók fel. Fordén elhelyezett anód helyett V-aílakú kereslztmetszetű aiiódck is használhatók. 105 A/ említett járulékos anód az egész rendszert hengeresen veheti körül. Ez veszi fel az egész teljesítmény veszteséget és adort esetben kívülről vízzel, levegővel, stb. hűthető, úgy, hogy igen nagy telje- 110 s.íiményekre alkalmas. Állódként több párhuzamos, egymástól elszigetelt, a.z ekktronsugnrak irányában elrendezett fémlemez is használható, amelyeknek szintén vannak az elektronsugarak keresztmetszetének megfelelő nyílásai, A lemezek emellett nem merőlegesek az elektronsugár irányára, hanem ehhez