113679. lajstromszámú szabadalom • Egyesített fürdő- és fűtőkályha
MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113679. SZÁM. II/Il. OSZTÁLY. Egyesített fürdő- és fűtőkályha. Pichler Gusztáv igazgató főmérnök, Székesfehérvár. A bejelentés napja 1935. évi május hó 25-ike. A jelenleg használatos fürdőkályháik egyik hátránya, hogy hőf ej le.sztő képességüket lényegileg a felmelegítendő víz mennyisége szerint kell megszabni, miért 5 is e kályhák a fürdőszoba levegőjének felmelegítésére sok esetben nem elegendők. E körülmény folytán az ilyen kályhákkal felszerelt fürdőszobák — különösen a nagyobb méretűek és különösen a 10 szabadon álló földszintes házakban — hideg időben nem elég melegek. E hátrány megszüntetésére már javaslatba hoztak íűtőikályhával egyesített fürdőkályhákat, melyek azonban a gyakorlatban egyrészt 15 költséges megoldási módjuk, másrészt amiatt sem tudtak elterjedni, mert újabb hátrányt hoztak magukkal. E hátrány az, hogy az ilyen egybeépített kályhák meleg időben a fürdőszobát túlfűtötték s így a 20 íági tipusú kályhákkal szemben az ellenkező hibába estek. Találmányom eélja szilárd tüzelőanyaggal fűtött olyan egyesített fürdő- és fűtőkáilyha létesítése, mely a fürdőszobát hi-25 deg időben a kellő magas hőmérsékletre fűti, meleg időben ellenben a fürdőszoba hőmérsékletét nem emeli s e két szélső fűtőhatás között tetszés szerint fokozatosan szabályozható. 80 A találmány szerinti kályhánál a közös tíízitérhez egyrészt a vízkazánon áthaladó fűtőeső, másrészt a fűtőkályha lángtere csatlakozik. A fűtőcső és a lángtér az egyesített kályha felső részében közös 35 térbe torkollik, melyből a füst közös elvezető kürtőn át a kéménybe távozik. Az egyesített kályhában állítható szabályozó szerv van, mellyel vagy a fűtőkályha lángterét vagy a vízkazán fűtőcsövét tel-40 jesen elzárhatjuk vagy pedig mindkettőt többé-kevésbé kinyithatjuk. Az új kályha aránylag olcsón készíthető el, fűtési hatásfckla igen jó és ezenkívül célszerű beépítési módokat enged meg. A mellékelt rajz a találmány szerinti 45 egyesített kályha egyik foganatosítási alakját példaképem, vázlatosan tünteti fel. Az (1) vízkazánt (mely lehet közönséges fii r d.ő kályh aköpen y, rászerelt vagy különálló csapteleppel) részben, a (2) fűtőikály- 50 hát pedig teljesen, a közös (3) cserépburkolat veszi körül. A (4) tűztérből a lángolk és füstgázok egyrészt a vízkazánon hoszszáiban áthaladó (5) vízfűtőcsőbe, másrészt a fűtőkályha (6) lángterébe emelkednek. 55 A láng útjának meghosszabbítása végett a fűtőkályhában magukban véve ismert (7) terelő felületek vannak. Az (5) vízfűtőeső és a (6) lángtér a közös (8) térbe torkollik, melyből a kihasznált füstgázo- 60 kat a (9) elvezető kürtő továbbítja a kéménybe. A berajzolt nyilak a lángok, illetve a füstgázok útját jelzik. A (8) térben kívülről kézzel forgatható (10) csappantyú van, mellyel kívánat sze- 65 rint a fűtőkályha (11) csőcsonkját vagy az (5) vízfűtőcső felső végét elzárhatjuk, vagy pedig mindkettőt többé-kevésbé kinyithatjuk. (12) a tűztér ajtaja. A kályhának a rajzra merőleges mérete pl. kb. 70 fele a rajzon látható kályhaszélességnek. Hideg időben és általában, ha a fürdőszobát erősebben akarjuk fűteni s egyúttal fürdővizet akarunk melegíteni, a (10) csappantyút pl. az ábrázolt közép- 75 helyzetbe forgatjuk, melytől az adott viszonyok szeriint jobbra vagy balra eltérhetünk. Meleg időben és általában, ha a fürdőszobát csak mérsékelten akarjuk fűteni, a (10) csappantyúval a (11) csőcsonk 80
