113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére
lítja és a (24') ionforrás, amely a szalag letörlésénél esetleg fellépő villamos töltéseket a belőle kiszívott ellenkező előjelű ionokkal közömbösíti és célszerűen szintén 5 a rajz síkjára merőlegesen van elhelyezve. Ezekután a filmszalag újabb képek felvételére alkalmas. A képeket közvetlen szemlélés helyett célszerűen megfelelő optikai berendezéssel ernyőre kivetítve szeni-10 léi tétjük és a (41) kefét célszerűen megfelelő burokkal vesszük körül, melyből a lekefélt port vákuummái elszívjuk és abba a porlartályba vezetjük vissza, melyből a (37) csövön át a (36) kamrába beírni 15 port vesszük el, miáltal az előhívópor is folytonos körfolyamban dolgozik. A fent ismertetett berendezés egyszerűsíthető, ha hátlapján átlátszó fémbevonattal ellátott (26) filmszalagot használunk, mert 20 akkor a (30) és (30') dobok a (29) fémszalaggal együtt elmaradhatnak és a szívófeszültség a film fémbevonatára a (27) vagy (27') dobok útján kapcsolható. Ez esetben a film hátlapja előhívás közben 25 is feszültség alatt áll, de kísérleteink szerint az elektrogramm ekkor is jól előli ívhaló. A 21' izzókaíóda helyett közömbösítő ionforrásként lángol vagy villamos ívet is használhatunk, mindezeket esetleg fö!-30 delheijük és/vagy más helyen is többszörösen is alkalmazhatjuk. Az ionforrások sugárzó hőjétől, ha ez szükséges, a filmet lelszésszerinti módon. pl. hűtött ernyők és/vagy léghűtés alkalmazásával, védhet-35 jitk meg. Ha a (26) szalag sebessége nagy, akkor a (36) előhívókamrái célszerűen a 6. ábrán szemléltetclthez hasonló módon, azaz olyan helyen helyezzük el, hogy rajta a szalag irányváltoztatás nélkül haladjon 40 át, nehogy a porrészecskét lecenlrifugálja és ezáltal torz képet kapjunk. Természetes továbbá, hogy úgy az elektrogratalás, mint az előhívás, szemlélés és lekefélés a szalag azonos, pl. a baloldali ágában is lör-45 ténhet. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy az elektrografálást csökkentett nyomású térben, az előhívást stb., pedig akár ugyancsak csökkentett, akár atmoszferikus nyomású térben végezzük. Ez egy-50 részt az ionforrások megválasztásában tágabb teret nyújt, másrészt a Nipkov-tárcsa energiaszükségletét és zúgását (mi különösen hangfelvételnél és leadásnál igen kellemetlen) csökkenti, mi különben ön-55 magában véve ismeretes. Ez esetben a filmet a csökkentett nyomású térbe, pl. úgy vezetjük be és abból úgy vezetjük ki, hogy hosszú, keskeny, tehát nagy átáramlási ellenállást adó csatornákon haladjon át és a csökkentett nyomású térből az 60 ezeken át beáramló kis levegőmennyiségeit állandó szivattyúzással távolítjuk el. Film alatt fentiekben egész általánosságban bármely hajlékony szigetelőszalagot értünk, mely tehát pl. impregnált és átlátszóvá 65 tett papírból is tehet. Kitűnő szigetelőképességénél fogva különösen jól bevált az acelyicellulozából készült film. A szigetelőtesttel együttműködő vezetőfelület vagy vezetősáv, melyet szívóelektródának is ne- 70 vezünk, nemcsak fémes lehet, hanem állhal pl. grafitból is és nemcsak szilárd, hanem cseppfolyós, pl. higanyból való is lehel és egyes esetekben a szigetelőbe be is lehel ágyazva. Ha pl. egyik oldalán, 75 melallizáll filmre ezen az oldalán másik filmet sajtolunk, ezáltal e filmnek két felfogófelülete lesz, melyek mindegyikére eleklrografálhalunk és ily módon, ha a film és a közbenső fémréteg átlátszó vagy 80 áttetsző, képeknek egymásra való szuperponálásál igen egyszerűen végezhetjük, akár egyidejű, akár egymásután foganatosított elektrografálással. Ez az eljárás pl. cgyüvélarlozó értékek, mint pl. .feszült- 85 ség- és áramgörbék egyidejű elektrografálását engedi meg, különösen,, ha az előhívásra mindegyik oldalon más-más színű port használunk és ez esetben pl. színes képek átvitelére is használható. A szívó- 90 elektródát alkotó közbenső fémréteget véges hosszúságú szalagnál annak végein láthatjuk el, pl. a doblengellyel összekapcsolt kivezetésekkel, végtelen szalagnál pedig például a filmből oldalt kinyúló ki- 95 vezelőtoldattal, mely a vezető dobokra felfekszik és tőlük kap feszültséget. A beágyazott fémréteg természetesen igen vékony, összefüggő és a film szélességével egyenlő nagyságrendű kell hogy legyen. Színes ké- 100 peket egyébként pl. a nyomdatechnikában használatos háromszínű eljáráshoz hasonló módon is állíthatunk elő elektrografálással. Az adóállomáson a képet a fénynyalábbal egymásután többször, pl. háromszor, 105 három különböző színű (vörös, sárga, kék) színszűrőn kérésziül tapogatjuk le, a vevőkészülékben pedig a filmszalagot ugyanannyiszor, pl. háromszor járatjuk körül, azaz ugyanazon felfogófelületre egymás- 110 után többször, pl. háromszor, más-más, kép feszültséggel elektrograf álunk. Az ilyen vevőkészüléknek célszerűen három, felváltva működtethető előhívókamrája van, amelyekben a filmet sorra a három külön- 115 böző, pl. az egyes színszűrők színeivel megegyező színű porral hívjuk elő. Az ily módon kapott kép a Luére-féle eljárás-