113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRfeÁQ SZABADALMI LEIRAS 113075. SZÁM. — Vli/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére. Egyesült Izzólámpa és Villamossági JR.-t. cég-, Újpest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 22-ike. ö.> az A találmány eljárás képeknek villamos töltések segélyével való létesítésére, mely lényegileg abban van, hogy valamely ionforrásból villamos feszültség — szívófe-5 szüttség — által 0.001 mm higanyoszlopnál magasabb nyomású lé< gőztérben ionáramlást hozunk létre ionforrásból e feszültséggel kiszívott és a képfeszültségek állal befolyásolt ionlöl-10 téseket szigetelőanyag felületén — a felfogóf el ületen vagy képfelületen — fogjuk fel. az ekként a hozzá képest mozgó ionnyalábbal a szigetelőre, felvitt, rendszerint változó értékű villamos töltések alkotta 15 láthatatlan villamos képeket a szigetelőre juttatott és a villamos vonzóerők által ott lapadva tartott anyagi részecskék állal láthatóvá tesszük (előhívjuk) és, ha ez kívánatos, a részecskékét a képfelü-20 leien, esetleg maradandóan, rögzítjük — valamint berendezések ennek az eljárásnak foganatosítására. Előre bocsátjuk, hogy a jelen leírásban és igényekben a kép» és «képfeszültség» kifejezéseket a legálta-25 lánosabb értelemben használjuk, nevezetesen «kép»-nek nevezzük minden időbeli folyamatnak vagy térbeli alakzatnak látható alakban lerögzített ábrázolatát és «képfeszültségnek» nevezzük a leképezést 30 vezérlő villamos feszültségnek az egv-egy képponthoz tartozó pillanatnyi értékét. Ez a kifejezésmód különben teljesen megfelel az általános szóhasználatnak, mert pl. a valamely váltakozó villamos feszültség vagy 35 áram időbeli lefolyását ábrázoló, pl.,hurkos oszcillográf segélyével felvett és lefotografált görbét az illető áram képének nevezzük ugyanúgy, mint ahogy evvel a kifejezéssel jelöljük valamely térbeli alakzatnak 40 fotografálással előállított síkbeli ábrázolatát, A villamos legegyszerűbb egyben fenti töltésekkel létesített képek» előállítási módja, melyből ifejezés értelme is világos, a következő: Dörzsölés által villamossá lehető, jól szigetelő testnek, pl. keménygumilemeznek, felületére alkalmas eszközzel, pl. legömbölyített fémcsúccsal, írunk vagy rajzolunk. Az így beírt vonalak mentén a keménygumilemez e dörzsölés folytán negatív villamos töltéseket nyer és e löltések — a keménygumi kitűnő szigehelyükön is maradnak. lelő anyag lévén -Ha az így beírt felületet finom porrészecskékkel, pl. az ismeretes kén-minium keverékből álló, úgynevezett elektroszkópos 55 porral beszórjuk, a villamos töltések a porrészecskéket, nevezetesen a pozitív töltésű miniumport a felületre tapadva tartiák és ily módon a villamos töltésekkel létesített láthatatlan kép maradandóan lát- 60 halóvá lesz. A villamos kép láthatóvá tehető a keménygumilemez hátsó lapjának heporzásával is — főleg, ha a lemez elegendő vékony, — de a hátlapon «előhívolt > kép a villamos erővonalak diver- 65 gálása folytán kevésbbé éles, mint a képfelületen jelentkező igen éles kép. Az így kapott kép külső erőművi behatások liiján tetszőleges ideig eltartható, mert a keménygumihoz tapadt porszemecskék ön- 70 maguktól nem hullanak le; ha azonban a képet tartósan meg akarjuk őrizni, a porrészecskéket, ill. a képet önmagában véve ismert módokon, pl. reá permetezett híg sellakoldatítal, maradandóan rögzíthetjük 75 is (v. ö. Dr. Selényi Pál, «Egy újfajta katódsugároszcillográf», Elektrotechnika, 1930. év, 63 old.). ' Ebben a példában a villamos töltéseket, amelyekkel a képet, iliejtve rajzot létesí- 80