113660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőripari hulladéklevekben foglalt háromvegyértékű krómvegyületeknek hatvegyértékű krómvegyületek alakjában való kitermelésére

MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113G60. SZÁM. — Xl/a. (IV/li/1.) OSZTÁLY. Eljárás bőripari hulladéklevekben foglalt hárcmvegyértékű krémvegyületeknek hatvegyértékű krómvegyületek alakjában való kitermelésére. Wolfner Gyula és Társa cég- Újpest. A bejelentés napja 1934. évi május hó 23-ika. A találmány eljárás bőripari hulladék­levekben foglalt három vegyértékű króm­vegyületeknek hat vegyértékű krómvegyü­letek alakjában való kitermelésére. 5 Ismeretes, hogy a bőripari krőmcserző­levek az esetek túlnyomó részében a kró­mot három vegyértékű krómvegyületek alakjában tartalmazzák. Kitűnő cserző­hatású ipari krómcserzőlevek legcélsze-10 rűbben hat vegyértékű krómvegyületeknek, pl. nátriunibikromátnak szerves anyagok­kal, pl. cukrokkal való redukciója útján állíthatók elő. Az így készült krómcserző­levek közismert jellemző tulajdonsága, 15 hogy a bennük foglalt három vegyértékű krómvegyületeknek az a része, amelyet a cserzés folyamán a bőrök nem vesznek fel és így a hulladéklébe kerül, a cser­zés folyamata alatt olyan kémiai és íi-20 zikai változáson esik át, hogy a hulladék­levek megközelítőleg sem használhatók ugyanolyan jó eredménnyel krómeser­zésre, mint a frissen készített krómcserző­levek. Mivel pedig a krómcscrzésnél a 25 cserzőlé krómtartalmának csaknem a fele a hulladéklevekben marad, régi törekvése a bőriparnak, hogy a hulladéklevek króm­tartalmát teljes értékű krómcserzőlevek készítésére alkalmas alakban kitermelje. 30 Mindezideig ez a törekvés nem járt ered­ménnyel. így pl. az önmagában ismert krómregeneráló eljárás, amelynél a hulla­déklevelek krómtartalmát mészlével vagy szódaoldattal vízben nem oldódó vegyüle-35 tek alakjában leválasztják és a csapadékot a folyadéktól elkülöníLve savban ,pl. kén­savban feloldják, sem vezet a hat vegy­értékű krómvegyületekből szerves anya­gokkal redukció útján keletkező króm­cserzőlevekkel egyenlő értékű léhez, min- 40 den valószínűség szerint azért, mivel egy­részt hiányoznak belőle azok, a cserzés szempontjából fontos szerves anyagok, amelyek a hat vegyértékű krómvegyüle­teknek szerves anyagokkal való redukció- tó jánál keletkeznek, másrészt azért is, mi­vel az ilymódon előállított lében a króm­vegyületeket nagy mennyiségű nem kívá­natos fehérjeanyag kíséri. Amint emlíLettük, a három vegyértékű 50 krómvegyületeket tartalmazó hulladék­levek krómtartalmának vízben nem oldódó krómvegyületek alakjában való kicsapása és savban történő újraoldása távolról sem vezet teljes értékű krómcserzőléhez. Ta- 55 pasztalás szerint az így készült lé nem alakítható úgy sem teljes értékű króm­cserzőlévé, ha a benne foglalt fehérjeanya­gokat hat vegyértékű króm vegyületekkel történő főzés útján elroncsoljuk. Feltehető, 60 hogy ennek töbhek között az az oka, hogy az ilyen léből hiányoznak a krómreduk­ciónal keletkező és a cserzés szempontjá­ból fontos szerves anyagok. Másrészt le nem küzdhető technikai aka- 65 dályokba ütközik az, hogy a három vegy­értékű krómveg3'üleleket tartalmazó hulla­déklcveket közvetlen elektrolizises oxidá­lással teljes értékű krómcserzőlé készíté­séhez alkalmas, hat vegyértékű krómve- 70 gyületeket tartalmazó levekké alakítsuk. Kísérleteinknél ugyanis azt találtuk, hogy a hulladéklevekben elkerülhetetlenül je­lenlévő, a bőrök anyagából származó fe­hérjeanyagok folytán az elektrolízisnél fej- 75 lődő gázbuborékok olyan mértékű hab­képződést okoznak, hogy az a közvetlen elektrolizises oxidálás technikai kivitelét

Next

/
Oldalképek
Tartalom