113615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek ömlesztésére

SOí-gáz a kemencében túlnyomórészt kénné redukálódik, tehát azt a legcélszerűbb módon használhatjuk ki. Az ismertetett ömlesztési folyamatot 5 természetesen az érc összetételének és egyéb körülményeknek megfelelően iuódosíthatjuk. így pl. ha az érc a megörnlesztés kiviteléhez nem tartalmaz ele gendő mennyiségű ként, a redukálószer, 10 pl. koksz., hozzáadott mennyiségét anynyira kell megnövelni, hogy annak egy része egészen a fúvókák síkjáig jusson, hogy ott a szükséges hiányzó hőt fejleszthesse. Ugyarezt úgy is elérhetjük, hogy 15 a fúvókákon át nagyobb mennyiségű SOs-t fuvatunk be. Előnyösnek mutatkozott azonban, lia nem alkalmazunk túlnagy fölöslegben redukálószereket, mert ekként CS2- és COS-vegyületek képződését 20 elősegítjük. Célszerű továbbá, ha a redukálószert, illetve az ércet nem túlnagy darabokban adagoljuk, miáltal a redukálószer kivánt redukáló hatását kedvezően befolyásoljuk. Ugyanebből az okból 25 rendszerint kisebb mennyiségű fúvólevegővel dolgozunk, mint a szokásos piritömlesztésnél. Az ismertetett eljárással más érceket is feldolgozhatunk, mint réztartalmú piritet, 30 így pl- olyan piritet is, mely rezet nem tartalmaz. A piritben forgalomba hozott ként tudvalevőleg rosszabbul fizetik, mint a közönséges ként. Ezért már régóta kíváinitos 35 volt — különösen olyan piritlelőhelyekeii, melyek a szállítás szempontjából előnytelenül fekszenek, — hogy a pirit kéntartalmának kitermelését elemi kén alakjában tegyük lehetővé. E célra azonban gazda-40 ságos eljárás mindeddig nem ismeretes és a találmány szerinti eljárás az első, mely az ilyen kitermelést gazdasági tekintetben előnyös eredménnyel teszi lehetővé. Egy másik érc, melyet szintén a fent 45 ismertetett módon kezelhetünk, miközben rendkívül előnyöket lehet elérni, a réz- és arzéntartalmú pirit. Ilyen érc feldolgozása eddig az arzéntartalom következtében aránylag nagy 50 költséggel járt, mert az arzént el kellett távolítani, mielőtt az ércet ömlesztés révén hasznosítani lehetett volna. Az ismertetett eljárásnál az ércet közvetlenül megömleszthetjük úgy, hogy az 55 arzén legnagyobb része és a pirit kénjének egy atomja 700—800° hőmérsékleten eltávozik. Az FeS alakjában visszamaradó kén az ömlesztéssel kapcsolatban fentebb ismertetett módon használódik el, a kénessavat pedig az arzénsavval együtt a re- 60 dukálószer redukálja, amikor is főleg N és COs-ből, valamint redukált S és As-bői álló kemencegázokat kapunk. A ként és arzént kondenzáljuk, amikor is kénarzén-vegyület keletkezik, melyet — ha 65 kívánatos — kénre és arzénra dolgozunk fel, vagy pedig az egészségre káros hatás nélkül elraktározhatunk, minthogy a zárt térben végzett elraktározáskor nem kell tartanunk a kén-arzón-vegyület bomlása- 70 tói. Az ömlesztéskor keletkező követ, mely réz mellett csekély mennyiségű arzént tartalmaz, megpörköljük, majd a kén- és arzén tartalmú pörkölési gázokat a fújtató- 75 val a kemencébe vezetjük, ahol a kén-, valamint arzénvegyületeket a redukálószerrel redukáljuk és hasznosítjuk. Fent három különböző értet említettünk, melyeket a találmány szerint lehet feldől- 80 gozni; feldolgozhatunk azonban ugyanilyen módon egyéb piriteket is, melyek elpárologható vagy redukálható fémvegyületeket tartalmaznak. Az eljárás foganatosításához használ- 85 ható kemencének, mint fentebb említettük, szükségképen zárt toroknyílása van. Ezenkívül annak a kemenceövnek, melyben az érc redukálása ós illó alkatrészeinek elpá rologtatása inegy végbe, olyan terjedel- 90 mesnek keli lennie, hogy a folyamatok a lehető legjobban sikerüljenek. A kemencegázok kibocsátására való nyílásokat továbbá úgy kell elrendezni, hogy a gázok sebessége ne legyen olyan nagy, melynél 95 a gázok a töltet poralakú részeit magukkal ragadhatják. Mint fentebb említettük, a találmány célja még az is, hogy a gázokban kénvegyületek alakjában tartalmazott ként elemi 100 alakban termeljük ki, amivel a kénhozamot növeljük és a végeredményben kapott maradékgázokat károkozás nélkül közvetlenül a szabadba bocsáthatjuk. E célra azokat a gázokat, melyeket köz- 105 vetlenül a kemencéből vagy pedig — az elemi kén kondenzációs kiválasztása után — a kondenzátorból kiáramlanak, először elektrosztatikus tisztításnak vetjük alá, pl. Cottrell-készülékben, majd ehhez csat- 110 lakozóan, magában véve ismert módon, pl. kb. 400°-on katalitosan kezeljük, minek következtében az említett kénvegyületek elemi kén képződése közben egymással reakcióba lépnek. Hangsúlyozzuk, hogy a 115 katalitos kezelés egymaga nem ad kielégítő eredményt. Kitűnt ugyanis, hogy az elektrosztatikus kezelés —• amellett, hogy