113595. lajstromszámú szabadalom • Berendez rablások, különösen bankrablások elhárítására

csot biztos helyen tartjuk vagy a rendőrség őrzi. A találmány szerinti berendezéssel felszerelt helyiségben figyelmeztető táblákat alkalmazhatunk, melyek a kö-5 zönséget egyrészt az ilyen biztonsági berendezés alkalmazásáról, másrészt a kulcs helyéről tájékoztatják. Az előzetes terepszemlét tartó rablók tehát rablási kísérletük sikertelenségéről már előre tudo-10 mást szerezhetnek. A találmány minden olyan megoldásra kiterjed, mely arra alkalmas, hogy szabadon fekvő értékeket, retesz oldásával, rejtett és, illetve vagy fedett (zárt) helyre 15 juttasson. A mellékelt rajz az ilyen berendezéseknek két példaképeni foganatosítási alakját tünteti fel, még pedig az 1. ábra a találmány egyik megoldási módja szerint kiképezett pénztartó szek-20 rény függőleges metszete és a 2. ábra ugyanannak elölnézete, míg a 3. ábra a találmány értelmében szerkesztett kifizető asztal példaképeni megoldásának távlati képe. A 25 4. ábra ugyanennek nagyobb léptékű, függőleges metszete és az 5. ábra az asztallapnak még nagyobb léptékű függőleges metszete. Az 1. és 2. ábrán látható pénztartó szek-30 rény, ismert módon, az (!) rekeszekből, melyeket egymástól a rövidebb (2) és a hosszabb' (3) válaszfalak különítenek el, valamint a (4) asztallapból áll. A pénztáros a beszedett pénzjegyeket a (4) aszial-35 lapra helyezi és, amikor ráér, az (1) rekeszekbe osztja el. A kifizetést utóbbiakból végzi.A találmány értelmében már most az (1) rekeszeknek (5) fenéklapjai, valamint 40 a (4) asztallap a (6), illetve (7) csuklók körül kilengethetően ágyazottak. Az (5) fenéklapoknak a (8) csuklók körül forgatható (9) lábaik vannak, melyekkel a rajzon ábrázolt helyzetben a (4) asztallapra 45 támaszodnak. Az asztallapot feltámasztott (üzemi) helyzetében a tetszés szerinti, közeli vagy távvezérléssel, pl. a (10) elektromágnessel működtetett (11) - retesz tartja. A (4) asztallapnak a vízszintes 50 helyzeten túl való felemelkedését a (12) ütköző akadályozza. Ugyanezzel az ütközővel azt is biztosítjuk, hogy az (5) rekeszfenéklapok, valamint azoknak (9) lábai a (4) asztallap visszacsukásakor nem alkot-55 nak merev támaszokat. A (4) asztallap a (13) szekrény fedelét alkotja, melynek belseje a leplombálható vagy lezárható (14) ajtón át hozzáférhető. Az ajtó kulcsa biztos helyen, pl. a rendőrségen vagy a bank páncéltermében le- 60 íiet, amire kellő helyen felszerelt figyelmeztető táblák utalhatnak. A (13) szekrény belsejében, célszerűen, a (15) terelő felületet alkalmazzuk. A berendezés részei, rendszerint, az 1. 65 ábrán kihúzott vonalakkal ábrázolt helyzetben vannak. Ha a helyiségbe rablók hatolnak, akkor a (11) reteszt a rendelkezésre álló vezérlő helyek bármelyikéről működésbe hozzuk és ezzel a (4) asztallap 70 megtámasztott széle alól kihúzzuk. Az asztallap ebben a pillanatban az 1. ábrán szakadozott vonalakkal rajzolt, lejtős helyzetbe csappan és a rajta fekvő pénzjegyek vagy egyéb értéktárgyak a (13) 75 szekrénybe csúsznak alá. Ugyanekkor az (1) reteszek (5) fenéklapjainak (9) lábai támaszukat vesztik és az (5, 8, 9) csuklós szerkezet az 1. ábrán vonalkázottan rajzolt helyzetbe jut, tehát azok a pénzjegyek, 80 melyek az (1) rekeszekben voltak, szintén a (13) szekrénybe csúsznak. Mind a (4) asztallapról, mind az (1) rekeszekből le csúszó pénz vagy értékek lecsúszását a (15) felület biztosítja és egyúttal azokat a 85 (13) szekrénynek kívülről legnehezebben hozzáférhető, a rajzon baloldali, alsó sarkába vezeti. Egyébként is a lecsappant (4) asztallap szabad széle és a (15) felület közötti. hézagot oly szűkre méretezhetjük, 90 hogy azon át nem lehet a rejtett helyre juttatott értékekhez férni. Sőt, habár ez rendszerint felesleges, a berendezést úgy is kiképezhetjük, hogy a lecsappant részek azonnal, újra, kezdeti helyzetükbe 95 térjenek vissza úgy, hogy a (4) asztallap újból elreteszelődik és a (13) szekrényt elzárja. A (13) szekrény falán alkalmazott (16) ütköző felület hajlásszögét az asztallap anyaga és a rajta elhelyezett értékek 100 anyaga közötti súrlódási szögnek megfelelően, úgy választjuk meg, hogy a lecsappant asztallapról, melynek szöghelyzetét a (16) felület hajlásszöge szabja meg, az értékek biztosan a (13) szekrénybe 105 csússzanak. A 3—5. ábrán példaképen feltüntetett kifizető asztalt szintén (17) szekrényként képezzük ki, melynek a (14) ajtóhoz hasonlóan lezárható (18) ajtaja van. A (19) no asztallap, melyről a pénztáros a kifizetést végzi, a 4. ós 5. ábrán láthatóan, két (20, 21) lapból van, melyeket egymással a. (22) csukló forgathatóan köt össze. Az alsó (21) lapot a (22) csuklóval szetmben- 115 fekvő szélén elrendezett (23) csukló a (13) szekrény italának be<lső oldalához forgathatóan erősíti. Az össiziecsappamtott (20,