113595. lajstromszámú szabadalom • Berendez rablások, különösen bankrablások elhárítására

csot biztos helyen tartjuk vagy a rendőr­ség őrzi. A találmány szerinti berendezés­sel felszerelt helyiségben figyelmeztető táblákat alkalmazhatunk, melyek a kö-5 zönséget egyrészt az ilyen biztonsági be­rendezés alkalmazásáról, másrészt a kulcs helyéről tájékoztatják. Az előzetes terep­szemlét tartó rablók tehát rablási kísér­letük sikertelenségéről már előre tudo-10 mást szerezhetnek. A találmány minden olyan megoldásra kiterjed, mely arra alkalmas, hogy szaba­don fekvő értékeket, retesz oldásával, rej­tett és, illetve vagy fedett (zárt) helyre 15 juttasson. A mellékelt rajz az ilyen be­rendezéseknek két példaképeni foganato­sítási alakját tünteti fel, még pedig az 1. ábra a találmány egyik megoldási módja szerint kiképezett pénztartó szek-20 rény függőleges metszete és a 2. ábra ugyanannak elölnézete, míg a 3. ábra a találmány értelmében szer­kesztett kifizető asztal példaképeni meg­oldásának távlati képe. A 25 4. ábra ugyanennek nagyobb léptékű, függőleges metszete és az 5. ábra az asztallapnak még nagyobb léptékű függőleges metszete. Az 1. és 2. ábrán látható pénztartó szek-30 rény, ismert módon, az (!) rekeszekből, melyeket egymástól a rövidebb (2) és a hosszabb' (3) válaszfalak különítenek el, valamint a (4) asztallapból áll. A pénztá­ros a beszedett pénzjegyeket a (4) aszial-35 lapra helyezi és, amikor ráér, az (1) reke­szekbe osztja el. A kifizetést utóbbiakból végzi.­A találmány értelmében már most az (1) rekeszeknek (5) fenéklapjai, valamint 40 a (4) asztallap a (6), illetve (7) csuklók körül kilengethetően ágyazottak. Az (5) fenéklapoknak a (8) csuklók körül forgat­ható (9) lábaik vannak, melyekkel a raj­zon ábrázolt helyzetben a (4) asztallapra 45 támaszodnak. Az asztallapot feltámasz­tott (üzemi) helyzetében a tetszés szerinti, közeli vagy távvezérléssel, pl. a (10) elek­tromágnessel működtetett (11) - retesz tartja. A (4) asztallapnak a vízszintes 50 helyzeten túl való felemelkedését a (12) ütköző akadályozza. Ugyanezzel az ütkö­zővel azt is biztosítjuk, hogy az (5) rekesz­fenéklapok, valamint azoknak (9) lábai a (4) asztallap visszacsukásakor nem alkot-55 nak merev támaszokat. A (4) asztallap a (13) szekrény fedelét alkotja, melynek belseje a leplombálható vagy lezárható (14) ajtón át hozzáférhető. Az ajtó kulcsa biztos helyen, pl. a rend­őrségen vagy a bank páncéltermében le- 60 íiet, amire kellő helyen felszerelt figyel­meztető táblák utalhatnak. A (13) szek­rény belsejében, célszerűen, a (15) terelő felületet alkalmazzuk. A berendezés részei, rendszerint, az 1. 65 ábrán kihúzott vonalakkal ábrázolt hely­zetben vannak. Ha a helyiségbe rablók hatolnak, akkor a (11) reteszt a rendelke­zésre álló vezérlő helyek bármelyikéről működésbe hozzuk és ezzel a (4) asztallap 70 megtámasztott széle alól kihúzzuk. Az asztallap ebben a pillanatban az 1. ábrán szakadozott vonalakkal rajzolt, lejtős helyzetbe csappan és a rajta fekvő pénz­jegyek vagy egyéb értéktárgyak a (13) 75 szekrénybe csúsznak alá. Ugyanekkor az (1) reteszek (5) fenéklapjainak (9) lábai támaszukat vesztik és az (5, 8, 9) csuklós szerkezet az 1. ábrán vonalkázottan raj­zolt helyzetbe jut, tehát azok a pénzjegyek, 80 melyek az (1) rekeszekben voltak, szintén a (13) szekrénybe csúsznak. Mind a (4) asztallapról, mind az (1) rekeszekből le csúszó pénz vagy értékek lecsúszását a (15) felület biztosítja és egyúttal azokat a 85 (13) szekrénynek kívülről legnehezebben hozzáférhető, a rajzon baloldali, alsó sar­kába vezeti. Egyébként is a lecsappant (4) asztallap szabad széle és a (15) felület kö­zötti. hézagot oly szűkre méretezhetjük, 90 hogy azon át nem lehet a rejtett helyre juttatott értékekhez férni. Sőt, habár ez rendszerint felesleges, a berendezést úgy is kiképezhetjük, hogy a lecsappant ré­szek azonnal, újra, kezdeti helyzetükbe 95 térjenek vissza úgy, hogy a (4) asztallap újból elreteszelődik és a (13) szekrényt el­zárja. A (13) szekrény falán alkalmazott (16) ütköző felület hajlásszögét az asztal­lap anyaga és a rajta elhelyezett értékek 100 anyaga közötti súrlódási szögnek meg­felelően, úgy választjuk meg, hogy a le­csappant asztallapról, melynek szöghely­zetét a (16) felület hajlásszöge szabja meg, az értékek biztosan a (13) szekrénybe 105 csússzanak. A 3—5. ábrán példaképen feltüntetett kifizető asztalt szintén (17) szekrényként képezzük ki, melynek a (14) ajtóhoz ha­sonlóan lezárható (18) ajtaja van. A (19) no asztallap, melyről a pénztáros a kifizetést végzi, a 4. ós 5. ábrán láthatóan, két (20, 21) lapból van, melyeket egymással a. (22) csukló forgathatóan köt össze. Az alsó (21) lapot a (22) csuklóval szetmben- 115 fekvő szélén elrendezett (23) csukló a (13) szekrény italának be<lső oldalához forgat­hatóan erősíti. Az össiziecsappamtott (20,

Next

/
Oldalképek
Tartalom