113584. lajstromszámú szabadalom • Árjelző-készülék mérlegekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG JÍ SZABADALMI LEI RAS 113584. SZAM. — Vll/f. OSZTÁLY. Árjelző készülék mérlegekhez. Eg-ger-Hansen Siegfried szerkesztő, Wien. A bejelentés napja 1935. évi március hó 22. Ausztriai elsőbbsége 19S4. évi március hó 23. A találmány árjelző készülék mérle­gekihez, amelynél iaz árjielzéseket tartal­mazó szalag hengerekre van felteker­cselve és annak kétoldalt elrendezett, kü-5 lönféle alapáraknak megtelelő árskálái egymással szembeni'ekvő ablakokban egy­egy helytálló súlyskálával szemben be­állíthatók. Ez utóbbi mutatója az árskála előtt játszik. tO Az ismert, árjelzássel dolgozó mérle­geknél az árskálát vagy helytálló skála­táblán, vagy pedig dobon rendezik el, ezért a skálák száma az első esetben ki­csiny, a másodikban pedig sok skála két 15 hengeren váltakozva fel-le csévélhető szalagon van. E szalagot eddig S-alakú hurokban az ablakok előtt vezetik eis miközben a két egymásnak megfelelő árskála különböző magasságokban jele-20 nik meg mindkét ablakban. Az árjelző szalag ily . vezetése mellett az ablako­kat és a két súlyskálát magassági irány­ban egymással szemben el kell tolni. Ezért a súlyskálák és az árskálák külÖn-25 böző osztásuak és az egyes skálákhoz tartozó mutatók egymástól a sugár hosz­szában különböznek. Hogy a skáláknak a két ablakban való különböző magasságával járó hátrányt kikerüljék, két azonos ma-30 giaisságban elrendezett, egyideiüleg elál­lítható árskálaszialagot alkalmaztak. Azon kívül, hogy ennél a megoldásnál két szalagot alkalmaznak, hátrány az is, hogy a szalagok egymással szemben elto-35 lódhatnak és így a leolvasás pontatlan. A találmány értelmében ezeket a hát­, ; rányokat úgy küszöböljük ki. hogy az árskála szalagját lényegében N-ablakban vezetjük és a mérleg tokjának egymás­sal szembenálló két ablakát egyforma 10 magasan rendezzük el. A találmány to­vábbi jellemzője, hogy az ugyanahhoz az alapárhoz, de különböző súlyhatárokhoz tartozó árskálák az árszalagon közvetle­nül egymásután vannak elrendezve és 45 egyidejűleg láthatók, mimellett a súly­skála mutatója a súlynak megfelelő árat az ablakban megjelenő valamennyi ár­skálán egyidejűleg mutatja. Ennek az az előnye, hogy a skálaszalagot nem kel] 50 egyik kilogramkörzetről a másikra át­állítani. Az árskálák, az árskálaszalag­nak csak egyik oldalán lehetnek elren­dezve, míg a szalag másik oldala azt az árat mutatja, melynek a beállított alap- 55 ár megfelel. Hogy az árskála szalagját a felevevő henger folyton növekedő átmé­rőjének és a vele kapcsolt leadó henger folyton csökkenő átmérőjének megfele­lően rögzítés nélkül állandó feszültségben 60 tartsuk, a talíi'múny érteimében a henge­rek hajtóművét úgy alakítjuk ki, hogy a két csévélő hengert hajtó fogaskerékmű egvmással rugó útján rugalmas kapcso­latban vian. Ez ,a rugó a hajtóművet és a 65 skálaszalagot állandóan feszíti és a skála* fi^-'ta^ot minden beállított helyzetében le­fékezi. A rajz a találmány egyik kiviteli alak­ját mutatja és pedig az 70 1. ábra elölnézetben, a 2. és 3. ábrák a hajtóművet és a szalag vezetését nézetben és metszetben. A 4. és E. ábrák a 2. ábrabeli szerkezet egy részletét nagyobb léptékben, a 75 6. ábra pedig az árskálaszalag egy ré­szét mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom