113578. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

A bét elektr ódarends zert az egyenértékű elektródák összekötésével párhuzamosan kapcsolhatjuk, vagy azok ellenütemben dolgozhatnak. A (30) üvegburában kőzve-5 tett fűtésű, mindkét oldalán emisszióképes (31) lapos katódát körtárcsaalakú (33) segódkatóda tartja. A katóda fűtő elemét (32)-vei jelöltük. A katóda két oldalán (34) és (35) vezérlő elektródák el-10 rendezettek, melyeket (36) nyílásokkal láttunk ©1. A vezérlő elektródák mögött (37) és (38) árnyékoló rácsok vannak, melyeket a vezérlőráccsal azonos módon alakítottunk és úgy helyeztünk el, hogy 15 a (nyílások a két rácson egymáis! fölé kerüljenek. A legszélső (39, 40) elektródáik (anódák) tárcsaalakúak. Alkalmas felületi kezeléssel csupán a katódáknak (41)-gyel jelölt helyeit, melyek közvetle-20 nül a rácselektródák áttörései mögött vannak, aktiváltuk. Természetesen az emisszióképesség alkalmas elosztását úgy is elérhetjük, hogy egy-egy önálló katódatestet helyezünk el a vezérlő elektróda 25 minden nyílása alá és az egyes katódatesteket alkalmasan kialakított segédkatódával egységes szerkezeti résszé egyesítjük. Az emittáló felületeket egymással összekötjük. Az egyes katódák fűtőtesteit 80 szükség szerint sorban vagy párhuzamosan kapcsolhatjuk. A találmány értelmében kialakított elektroncső előnye abban van, hogy azonos fűtőteljesítménynél a nyerhető anód-35 áramteljesítmény nő és hogy a munkapont a karakterisztika meredekebb ágára tolódik el. Nincsen szükség továbbá negatív rácselőfeszültségekre és ennek folytán a negativ rácsfeszültséget létesítő se-40 gódeszközök, pl. feszültségosztó, telepek, stb. is feleslegessé válnak. Az. anódteljesítmény növelésének változatlan fűtőáramfogyasztás mellett főként nagyteljesítményű erősítőknél és adóknál van 45 nagy jelentősége, míg a ráesáram csökkenése és a kapcsolások egyszerűsítése vevő-és erősítőberendezések kisebb csöveinél jelent előnyt. Szabadalmi igények: 50 1. Elektroncső anódával és két vagy több további elektródával, amelyet a katódafelület rácsáramot adó részeinek elnyomott emissziója jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett elektroncső 55 kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a katódafelületnek főként rácsáramot adó részei emittálóany ágtól mentesek. 3. Aj, 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a katódfelületnek főként rácsáramol 60 adó részei nagy olektronkilépési munkájú anyaggal (pl. cirkonium-oxiddal) borítottak. 4. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet a katódfelület 6§ főként rácsáramot adó részeinek a katódaanyag emisszióhőfokánál alacsonyabb üzemi hőmérséklete jellemez. 5. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy 70 a katódfelületnek rácsáramot adó részei nem aktiváltak. 6. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a katódafelületnek főként rácsáramot 75 adó részei a katódafelület többi részéhez képest mélyítetten elrendezettek. 7. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy vezérlő elektródája egyetlen nyílással 80 ellátott cső-, gyűrű-, vagy tárcsaalakíi test. 8. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, két vagy több nyílással ellátott vezérlő elektródával, 85 amelyre jellemző, hogy a vezérlő elektróda minden nyílásának az emittáló katódafelületnek a nyílással egyenlő vagy annál kisebb része felel meg. 9. Az 1. igénypontban védett elektroncső 90 kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a vezérlő elektródákat követő elektróda (pl. árnyékolórács, segédrács, anóda) egy vagy több nyílásos. egy vagy több cső-, gyűrű- vagy át- 95 tört tárcsaalakú testből van. 10. A 8. és 9. igénypontokban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a kisülés irányában egymást követő elektródák nyílásai és a 100 katódának hozzájuk tartozó emisszióképes részei egy sorban elrendezettek. 11. A 8—10. igénypontok bármelyikében védett elektroncső kiviteli alakja, amelyet a vezérlő elektróda nyílásszá- 105 mával egyező számú katóda jellemez. 12. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyikében védett elektroncső előállítására, amelyre jellemző, hogy a formálás alatt az anódát az üzemi feszült- 110 ség többszörösére kapcsoljuk és a katódához legközelebbi alektródát a katódával összeköt3 tik. 2 rajzlap melléklettol.