113577. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG IKSif SZABADALMI LEÍRÁS 113577. SZÁM. — YIT/d. OSZTÁLY. Katódsugárcső. Telefuiiken Gesellscliaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. éYi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 2-ika Katódsugáresöveknél, főként nagymér­tékű vákuummái dolgozó csöveknél gyak­ran tapasztalható, hogy az elektronáram révén a világítóernyőre jutó villamos töl-5 tés a világító ernyő közelében a villamos mezőt torzítja és ezzel torzítja a világító ernyőn leírandó sugárnyomot (oszcillo­grammot. képet) is. Ennek kiküszöbölé­sére a világító ernyőnek a cső üvegfalá-10 hoz legközelebb lévő oldalát fémesen ve­zető, fényt átbocsátó réteggel borították. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a fényt átbocsátó réteg a világító ernyő­ről kiinduló fényt bizonyos mértékben 15 mégis elnyeli. Ezenkívül a kívánt cél sem érhető el teljesen, minthogy a villamos töltés a közbenlévő, szigetelőanyagból való világítóanyag következtében nem folyik le teljesen. Javasolták továbbá magának 20 a világítóanyagból való rétegnek fémpor hozzákeverésével való vezetővé tételét. Ennek azonban az az akadálya, hogy már kismennyiségű fém hozzákeverése rend­kívül hátrányosan befolyásolja a világító-25 anyag színét, fényerejét és utóvilágításá­nak időtartamát. A találmány értelmében a cső belsejét, de legalább a világító ernyőnek a kató­dához legközelebbi oldalát vonjuk be ve-80 zetőréteggel. Az elektronok töltését ekkor közvetlenül azoknak a világító ernyőre való érkezése után oldalt levezetjük. A bevonat készítéséhez természetesen oly anyagokat kell választani, melyeknek 35 sűrűsége aránylag kicsi, hogy megakadá­lyozzuk az elektronoknak a vezetőréteg­ben való észrevehető mértékű elnyelését. Minthogy azonban a rendkívül kicsi, l(i—8 amper nagyságrendű sugáráramok leve­zetésére már rendkívül kicsi rétegvastag- ío ság elegendő, a rétegvastagság alkalmas méretezése esetén az elektronok észreve­hető elnyelése nem következik be. Különösen alkalmasnak bizonyultak ily rétegek készícésére kis sűrűségű és kis 45 elektronkilépési munkájú fémek, pl. bar rium, kálium, cézium, magnézium. E fé­mek előnyös alkalmazására kis sűrűsé­gük és az ernyőre való felvitelük egy­szerű módján kívül valószínűleg az a kö- 50 rülmény is mértékadó, hogy a fémeknek szekundérelektron kibocsátási képessége nagy és az ez úton az ernyő előtt létre­jövő tértöltés a világítóernyő esetleg még fenmaradó sztatikus töltésének káros be- 55 folyását kiegyenlíti. Ily réteget pl. úgy készíthetünk, hogy a réteg anyagát a katódsugárcső oldalsó toldatában, melynek tengelye, mint az ábra mutatja, a világítóernyőre irányi- 60 tott, vákuumban hevítjük és a világító­ernyőre párologtatjuk. A rajzon az (1) katódával szemben van a világítóréteg, míg a (2) anóda (3) ol­dalsó toldatban foglal helyet. Az anóda- 65 toldat nyílása a világítóréteg felé tekint. A fémes bevonat anyagát a toldatban párologtatjuk el. A találmány értelmében a vékony fé­mes borítás egyben arra való, hogy a cső 70 beforrasztása után a kellő nagyságú vá­kuumot fentartsa. (Getter-hatás.) Szabadalmi igények: 1. Katódsugárcső különösen távolbalátás­hoz, képátvitelhez vagy oszcillogram- 75 mok felvételéhez, amelyre jellemzők hogy a cső belsején, legalább a világító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom