113577. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG IKSif SZABADALMI LEÍRÁS 113577. SZÁM. — YIT/d. OSZTÁLY. Katódsugárcső. Telefuiiken Gesellscliaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. éYi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 2-ika Katódsugáresöveknél, főként nagymértékű vákuummái dolgozó csöveknél gyakran tapasztalható, hogy az elektronáram révén a világítóernyőre jutó villamos töl-5 tés a világító ernyő közelében a villamos mezőt torzítja és ezzel torzítja a világító ernyőn leírandó sugárnyomot (oszcillogrammot. képet) is. Ennek kiküszöbölésére a világító ernyőnek a cső üvegfalá-10 hoz legközelebb lévő oldalát fémesen vezető, fényt átbocsátó réteggel borították. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a fényt átbocsátó réteg a világító ernyőről kiinduló fényt bizonyos mértékben 15 mégis elnyeli. Ezenkívül a kívánt cél sem érhető el teljesen, minthogy a villamos töltés a közbenlévő, szigetelőanyagból való világítóanyag következtében nem folyik le teljesen. Javasolták továbbá magának 20 a világítóanyagból való rétegnek fémpor hozzákeverésével való vezetővé tételét. Ennek azonban az az akadálya, hogy már kismennyiségű fém hozzákeverése rendkívül hátrányosan befolyásolja a világító-25 anyag színét, fényerejét és utóvilágításának időtartamát. A találmány értelmében a cső belsejét, de legalább a világító ernyőnek a katódához legközelebbi oldalát vonjuk be ve-80 zetőréteggel. Az elektronok töltését ekkor közvetlenül azoknak a világító ernyőre való érkezése után oldalt levezetjük. A bevonat készítéséhez természetesen oly anyagokat kell választani, melyeknek 35 sűrűsége aránylag kicsi, hogy megakadályozzuk az elektronoknak a vezetőrétegben való észrevehető mértékű elnyelését. Minthogy azonban a rendkívül kicsi, l(i—8 amper nagyságrendű sugáráramok levezetésére már rendkívül kicsi rétegvastag- ío ság elegendő, a rétegvastagság alkalmas méretezése esetén az elektronok észrevehető elnyelése nem következik be. Különösen alkalmasnak bizonyultak ily rétegek készícésére kis sűrűségű és kis 45 elektronkilépési munkájú fémek, pl. bar rium, kálium, cézium, magnézium. E fémek előnyös alkalmazására kis sűrűségük és az ernyőre való felvitelük egyszerű módján kívül valószínűleg az a kö- 50 rülmény is mértékadó, hogy a fémeknek szekundérelektron kibocsátási képessége nagy és az ez úton az ernyő előtt létrejövő tértöltés a világítóernyő esetleg még fenmaradó sztatikus töltésének káros be- 55 folyását kiegyenlíti. Ily réteget pl. úgy készíthetünk, hogy a réteg anyagát a katódsugárcső oldalsó toldatában, melynek tengelye, mint az ábra mutatja, a világítóernyőre irányi- 60 tott, vákuumban hevítjük és a világítóernyőre párologtatjuk. A rajzon az (1) katódával szemben van a világítóréteg, míg a (2) anóda (3) oldalsó toldatban foglal helyet. Az anóda- 65 toldat nyílása a világítóréteg felé tekint. A fémes bevonat anyagát a toldatban párologtatjuk el. A találmány értelmében a vékony fémes borítás egyben arra való, hogy a cső 70 beforrasztása után a kellő nagyságú vákuumot fentartsa. (Getter-hatás.) Szabadalmi igények: 1. Katódsugárcső különösen távolbalátáshoz, képátvitelhez vagy oszcillogram- 75 mok felvételéhez, amelyre jellemzők hogy a cső belsején, legalább a világító-