113567. lajstromszámú szabadalom • Reklámbetű vagy reklámtábla

négy darab egymásután kapcsolt (25) rövid csőből álló felületszerü világító testet ábrázol. A 21. ábra hat darab, egy egységbe foglalt kombináltan kapcsolt vilá-5 gítócsövekből álló felületszerű világító testet mutat. Rövid világító csövek ily kombinált kapcsolásával mindennemű feszültséghez alkalmas világító testet lehet készíteni. 10 A 22—28. ábra a felületszerű világító csöveknek és világító testeknek néhány változatát, illetve példaképem alkalmazási módját vázlatosan ábrázolja. A 22. és 23. ábra két (22) külső borítással (külső 15 elektródával) ellátott felületszerű világítócsövet ábrázol, mely pl. magas frekvenciájú árammal tartható üzemben. A 24. és 25. ábrán ábrázolt felületszerű világítócső oldalfelületén átlátszó bori 20 tással (pl. a belső vagy külső oldalon ráforrasztott finom drótszövettel, vagy vékony szitaszerű xémszövedékkel) vau felszerelve. Ez a felületszerü világítótest egész csekély potenciáleséssel vagy fe-25 szükséggel izzítható és üzemben tartható. A 26. ábra azt mutatja, miként lehet egy felületszerű világííócsövet egy kicsiny magas frekvenciájú generátorral (Tesla generátorral) célszerű módon iz-30 zásba hozni. A (3*2) magas frekvenciájú generátor a (23) elektródavezetékhez mellékáramkö: ben van kapcsolva. A (31) kapcsoló bekapcsoló szikrája a magas frekvenciájú generátort pillanatnyilag 35 felgerjeszti, anr elegendő a felületszerű világítócső üzembehelyezésére. A 27. és 28. ábra egy nagyobb hosszúságú felületszerű világítócsövet mutat, amelynek lapszerű üregében több egymással párhuza-40 mosan kapcsolt és tetszés szerint egymás közelébe hozható (22) elektróda van felszerelve, úgyhogy a nagy csőhossz ellenére is aránylag kisebb feszültségekkel lehet dolgozni. 45 Ha csak igen kis feszültségek vagy potenciálesések állnak rendelkezésre, úgy a világító csöveket, világító testeket, világító lapokat stb. mikroszkopikusan szűk vagy mikroszkopikusan kicsiny üregekig kel kell ellátni. Ezen mikroszkopikusan kicsiny, vagy szűk üregek különböző módokon állíthatók elő, pl. úgyhogy üvegbe, műgyantába, cellonba stb. mikroszkopikusan kicsiny, ritkított gázzal vagy gőz-55 zel töltött hólyagokat készítünk. Mikroszkopikusan szűk üreg úgy is állítható elő, hogy egy pl. üvegből való teljesen síkra csiszolt lemezt valamely helyén lencsealakúan kissé kicsiszolunk és egy másik síkra es'szolt lemezzel letakarunk. A 29. 60 és 30. ábra üvegből, cellonból, vagy műgyantából, vagy más eleiéből való táblát tüntet fel, mely sok kicsi (mikroszkopikus) (34) hólyagot, vagy üreget zár magába. Ez a sok kis üreg vagy hólyag rit- 65 kirótt gázzal vagy gőzzel van töltve és szélsőségesen csekély potenciáleséssel vilégítóvá tehető. Ez a potenciálesés, pl. elérhető az oldalfelületeken alkalmazott (22) és (22') átlátszó vezető borítások ál- 70 tal. A 31. és 32. ábra egy másik világító testet ábrázol mikroszkopikusan kis üregekkel. A világító test két síkra csiszolt (35) és (35') lemezből áll, melyek egyike „-gy (36) helyen lencsealakúan ki van 75 i;siszolva A. (37) kicsiszolás felülete szélei felé mindinkább közeledik a (35) síkfelülethez, úgyhogy így a kiesiszolás szélén mikroszkopikusan szűk tér keletkezik, mely a (37) üregbe bevitt ritkított 80 gáz világítóvá tételére elegendő. A 33. és 37. ábra mikroszkopikusan szűk üregekkel ellátott és beforrasztott szitaszerű átlátszó elektródákkal felszerelt hasonló világító testet mutat. 85 A 38. ábra azt mutatja, miként lehet ily mikroszkopikusan szűk üregekkel ellátott világítótestet két magas frekvenciájú elektróda közt világításra gerjeszteni. 90 A 39. ábra azt ábrázolja, miként lehet ilyen világító testet egy távoli adó elektromos vagy elektromágneses hullámai útján működtetni. A világítótest két (35) és (35') üveglapból áll, melyek belső fe- 95 lületükön úgy vannak lencsealakúan kicsiszolva, hogy a lapok közt egy lehetőleg szűk (36) üreg keletkezzék. Az üreg belső felületei egy-egy lehetőleg átlátszó vagy áttetsző, elektromosan vezető (37) 100 és (37') borítással vannak ellátva, melyek az üveglapba be is lehetnek forrasztva Az egyik (37) vezető borítás esetleg a (40) erősítő közbeiktatásával (39) hullámvevővel van kapcsolva, míg a másik (37') 105 borítás a (41) vezetek révén földkapcsolást kaphat. A 40. ábra azt mutatja, hogyan lehet egy ilyen mikroszkopikusan szűk üreggel ellátott világítótestet a légköri elek- 110 tromossággal működtetni. A légköri elekromosságot lehetőleg nagy magasságban, pl. egy épület tetején elhelyezett és elszigetelve felállított (42) dróthálóval összegyűjtjük és a (43) szigetelt vezetékkel a 115 világítótest egyik (37) borításához vezetjük, a másik (37') borítást pedig a (43) szigetelt vezetékkel földeljük Az ily