113548. lajstromszámú szabadalom • Csiszolópapír és csiszolóvászon
MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113548. SZÁM. — Xll/f. OSZTÁLY. Csiszolópapir és csiszolóvászon. Orczi Márk lakiberendező Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 1-je. Ipari üzemekben és háztartásokban eddig használt kova- és üvegpapirok, valamint csiszolóvásznak használatba vétele alkal mával az eddigi szokás szerint késsel vagy 5 más egyéb vágóeszközzel szokták darabokra vagdalni, ez a művelet hosszabb időt vesz igénybe, a kemény szemcséjű dörzsfelület pedig a vágóeszköznek teljesen elveszi az élét. Mivel rendszerint csak 10 szemmérték szerint darabolják, a szétvágott darabok egyenlőtlen nagyságúak lesznek. Ezenkívül általános szokás még a csiszolópapírnak vagy vászonnak puszta kézzel darabokra szaggatása is. Hasogatás 15 következtében a csiszolópapír vagy csiszolóvászon egyenlőtlen alakú és nagyságú lesz és rendesen mélyen beszakadoz a dörzsréteg alá és így a dörzsrétegből nagyobb részek leválnak, ami viszont 20 anyagveszteséggel jár. A találmány a fenti hiányokat kiküszöböli, még pedig úgy, hogy a kova- vagy üvegpapír vagy csiszolóvászon felülete a kívánt móretek szerinti négyzet- vagy 25 téglalap alakú részekre (mezőkre) van osztva ós a beosztott mezők határvonalai perforálva vannak, vagyis a mezőket lyuksorok határolják, hasonlóan a levélbélyeghez, a lyukak mentén a kovapapír 30 és a csiszolóvászon beosztott részei ily módon könnyen letéphetők. Ugyancsak az eddig használatban levő kovapapirok és csiszolóvásznak csak egyoldali vannak dörzsanyaggal ellátva, pe-35 dig mind a kovapapír, mind a csiszolóvászon a használat után, amikor is a dörzsfelület teljesen lekopik, az alapanyag, vagyis a papír és a vászon még teljesen ép, így ha ezeknek a másik üres oldalát is 40 dörzsfelülettel látjuk el, úgy az alapanyag annak használatát is kibírja. A találmány szerint lehet a kovapapír és csiszolóvásznat az alapanyaguk mindkét oldalán dörzsanyaggal ellátni. Ez az alapanyag megtakarítással jár, tehát a használata 45 gazdaságosabbá válik. A rajz a találmány szerinti kovapapír és csiszolóvászon perforálását több kiviteli alakban mutatja példaképen. Az 1. ábra kisebb méretű kovapapírt és esi- 50 szolóvászont szemléltet kiterített helyzetben, melyeknek négyzetmezőkre osztott határvonalait kerek lyukak alkotják. A 2. ábra ugyanolyan kivitelű, de nagyobb méretű kettős íves kovapapírt mutat 55 ugyancsak kiterített helyzetben. A 3. ábra kiviteli alakot mutat hosszúkás vonalas alakú lyukakkal. Ezenkívül a 3. ábra téglalap és ovális lyuksorokat is szemléltet és hozzá való szerszámmal. 60 Az 1—2—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál a kovapapír és csiszolóvászon önmagában véve ismert módon készül. Pl. őrlött kő, vagy őri öt t üvegszemcsék stb. osztályozásával szintén finomabb vagy 65 durvább kivitelben ragasztás útján lesznek a célnak megfelelő papír vagy vászonalapanyagok felületére rögzítve. Mivel a találmány szerinti kovapapír és csiszolóvászon alapanyagai mindkét 70 oldalukon dörzsanyaggal lesznek ellátva, a használatuk alkalmával a felső dörzsfelület, úgyszintén már a kopott dörzsfelület is a tenyérhez erősein hozzátapad és így biztosabb fogásuk lesz, ami viszont 75 gyorsabb munkát eredményez. A perforálás közismert módon úgy történik, hogy e célra épített gépezetbe a kívánt erősségű kerek vagy lapos, esetleg ovális lyukasztókat egymástól megfelelő 80
