113525. lajstromszámú szabadalom • Villamos vakuumcső
MAGYAR KIRÁLYI #CMj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113525. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Villamos vákuumcső. Siemens & Halske Aktiéngesellschaft Berliii-Siemeiisstadt.. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 9-ike. Oly vákuumcsöveknél, melyeknek belsejében üzem közben a környezettel szemben felhevülő alkatrészek vannak, a hőnek ez alkatrészek mentén való eloszlását 5 lényegében a tartó- és áramhozzávezetőrészek befolyásolják. Ismeretes, hogy izzólámpáknál az izzószál hőfoka a két áramhozzávezető drót közötti középrészen a legnagyobb. Az is imeretes, hogy erő-10 sítő vagy adócsöveknél a hatékony katódahossz, vagyis a katódának az emiszsziós folyamatban résztvevő része lényegesen rövidebb lehet, mint a katóda geometriai hossza. Az áramhozzávezetések 15 hűtőhatásának csökkentése végett alkalmaztak ernyőző eszközöket, hogy azokkal lehetőleg egyenletes hőfokelosztást biztosítsanak. Vákuumcsövekben sokszor nehéz meg-20 akadályozni, hogy a cső belsejében az elektródákon keletkező meleg vezetés folytán át ne terjedjen a beforrasztási helyekre, ahol a melegtorlódás repedéseket okozhat. Ezért oly csöveknél, melyek 25 tekintélyes teljesítménnyel dolgoznak a tartó-, illetőleg áramhozzávezető drótokat aránylag hosszúakra készítik, úgy hogy a meleg keletkezési helyétől, a beforrasztás helyéig, sugárzás folytán ele-30 gendő melegveszteség áll be és így a beforrasztási hely hőmérséklete nem emelkedik az előre meghatározott értékek fölé. Eljártak úgy is, hogy e hosszú hozzávezetések, illetőleg hordozó1 drótok 35 mellett zászlószerű hűtőszerveket alkalmaztak. Mindezek az intézkedések azonban csak aránylag nagy kiterjedésű csövekben alkalmazhatók, a csövek nagy kiterjedése pedig szerkesztési szempontból 40 nehézséget okoz és a gyártás szempontjából sem kívánatos, mert az előállítási költségeket fokozza. A fentemlített két hátrány, nevezetesen egyes szerkezeti részeknek túlságos nagy melegelvezetőképessége és a beforrasztási í;> helyek védelme a nem kívánt hőfokú felmelegedésekkel szemben elmaradhatnak, illetőleg kikerülhetők a találmány értelmében úgy, hogy a vákuumcsövekben az üzem közben a környezetnél nagyobb hő- 50 fokra hevülő alkatrészek hőfokváltozását hőellenállásokkal, pl. meleget rosszul vezető fémes anyagokkal befolyásoljuk. A találmányt az 1. ábra kapcsán magyarázzuk, amely a találmány egyik ki- 55-viteli alakja. Az (1) izzószálat a (2) és (3) tartó- és áramhozzávezető szervek hordozzák. Az (1) izzószál (4) és (5) végei (6) és (7) tömbökhöz kötöttek, amely tömbök hőt rosszul vezető fémes anyagból, pl. 60-nikkelacélból (invar), konstantanból, vasmolybdén-kobald-ötvözetekből, vagy hasonló rossz hővezető fémekből készültek. A (6) és (7) tömbök mint a vezetés útján terjedő hő pályájába iktatott ellenállások g5. viselkednek. Az 1. ábra felső részében vázlatosan feltüntettük az izzószál különböző pontjain uralkodó hőmérsékleteket. A teljes vonallal kihúzott (a) görbe a hőfokeloszlást arra az esetre mutatja, ha a ?o dispozició a szokott, amikor tehát hőellenállásokat nem alkalmazunk. A szaggatott vonallal rajzolt (b) görbe a hőeloszlást hőellenállások alkalmazásának esetére mutatja. A két görbéből világos, 75. hogy hőellenállások alkalmazása következtében az emisszió szempontjából hatékony izzószálhossz megnő, vagyis az egész szerkezet hőgazdiaságossága fokozódik. 80
