113524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hegesztett hosszvaratok előállítására
nál csak kevés anyag szorul ki a hegesztési varratból és így számottevő hegesztési tarajok nem keletkeznek. Hegesztés után a hegesztett munka-5 darabot nemesítésnek vethetjük alá. A szobahőmérsékletű anyag az elektródák alatt hirtelen és tetemes mértékben hevül fel. Minthogy a meleg betáplálása gyorsabb, mint terjedése az anyagban, a szé-10 lek közelében aránylag szűk térre korlátozódik. Az ily hirtelen bevezetett melegnek hátránya, hogy térbelileg igen korlátolt, nagy hőmérsékleti különbségeket létesít. Hirtelen felmelegedés fog fellépni, 15 h ci cl hegesztést semmiféle, vagy csak elégtelen előmelegítés előzte meg. Az említett hőmérsékleti különbségek folytán az anyagban feszültségek lépnek fel, amelyek a hegesztési varrat közelében repe-20 déseket okoznak. A nemesítés célja, járulékos melegnek nagyobb anyagmennyiségbe való bevezetése folytán, a tetemes hőmérsékleti különbség meggátlása ós a munkadarabban, fellépő feszültségek ki-25 egyenlítése. Ebből következik, hogy a nemesítés szorosan összefügg az előmelegítéssel, ha nagy hegesztési tarajt eredményező, a munkadarabban meg nem engedett feszültségeket elő nem idéző, kifogás-30 talan hegesztést óhajtunk elérni. Az előmelegítés feladata tehát a hegesztendő varrat előmelegítése. Azzal, hogy a csőnek, az előmelegítés folytán, már van bizonyos hőmérséklete, amikor a hegesztő-35 elektródákhoz kerül, a hegesztőelektróda előidézte hőemelkedés sem hirtelen. A hegesztési hőmérsékletre való felmelegítés tehát nem, megy végbe hirtelen, már azért sem, mert hiszen a cső állandóan áram 4q alatt áll, miközben az előmelegítőelektródától a hegesztőelektródáig vándorol s így melegét megtartja. A nemesítési eljárás alkalmazása esetén, elegendő előmelegítést feltételezve, a csőbe csak csekély 45 melegmennyiséget kell bevezetni. Ha az előmeelgítés a célnak megfelelően csekély, akkor minden szakember előtt világos, hogy a hegesztésnél fellépő feszültségeknek a csőből való kiküszöbölésére a neme-5q sítést el kell végezni. Ebből nyilvánvaló az előmelegítési és a nemesítési meleg közötti függőség. A találmány egyszerű berendezéssel lehetővé teszi a két művelet közötti függő-55 ség biztosításéi. Evégből az előmelegítőelektróda és a nemesítő-elektróda forgóáramú hálózatnak ugyanazon fázisára kapcsolt. Az anyaggal és annak méreteivel meghatározott hegesztési folyamatnál az előmelegítő és a nemesítő görgőt táp- 60 láló fázisnak meghatározott áram áll rendelkezésre. Ha tehát az előmelegítés több áramot igényel, a nemesítéshez kevesebb áram marad meg és viszont. Újszerű elrendezés, amelynek egy kivi- 65 teli példáját alább ismertetjük, lehetővé teszi egyrészt az előmelegítő és a nemesítő görgő közötti áramelosztás biztosítását, másrészt a fázishoz tartozó árammennyiségnek befolyásolását. Az 70 1. ábra a találmány szerinti hegesztőberendezés vazlata. A 2. ábra az egyik hegesztőgörgő oldalnézete. A 3. ábra a két hegesztőgörgő nézete. A 75 4. és 5. ábrák a nemesítő elektródagörgők tartóját elől- és oldalnézetben szemléltetik. A hegesztendő (1) c.sövet a (2) előmelegítő-, majd a két (3) hegesztő- és végül a 8° (4) nemesítő-elektróda alatt húzzuk át. A cső az 1. ábra szerinti - nyíl irányában, azaz joibbról-balra mozog. A csövet több függélyes, ülletve vízszintes tengelyű (5, 6) illetve (6a) görgő vezeti. A cső, előfor- 85 máit állapotban, nyitott hézaggal kerül a (2) hegesztőelektródához, meíly a csövet összenyomja, úgy, hogy a hézag záródik és előmelegszik. A széleknek a fent ismertetett módon történő simítása után a cső, 90 rugalmassága folytán, ismét nyílik, majd a (3) hegesztőelektródák alá kerül, ahol a megolvadás ós aiz ezit követő hegesztés céljából történő összenyomás megy végbe. A (4) elektródagörgő alatt folyik le a 95 nemesítés. Az egyforma kiképzésű (2) előmélegítő-elektródát és (4) nemesítő-elektródát a 4. ábra elől- és az 5. ábra oldalnézetben szemlélteti. Az elektródagörgők mindegyikét két-két (7, 7) elektródatartó 100 vezeiti. Az eilektródatartókban vízszintes rés van (4. ábra), amelyet rugó közbehelyezésével, csavar tart össze. Ily módon a csapágy mindig szorosan az elektródagörgőhöz 105 simul. Az eddigi kiviteleknél vagy hiányzott a rés, ami lehetetlenné tette a csapágy utánaállítását, vagy pedig Íkétrészű tartón levehető csapágyfelek voltak. Ennél az elrendezésnél viszont kedvezőtlen volt 110 az áramvezetés, mert az elektródacsaphoz való áramátmenet csak a félkerületre terjedő keresztmetszeten ment végbe és így kevés áram került a laza csapágycsészéhez. 115
