113515. lajstromszámú szabadalom • Feszültség-változásra érzékeny berendezés

gott, amikor pl. magáról a vezérlőhengerről vezérelt segédérintkező kapcsolja az e forgásirány ellenére dolgozó ellennyoxnatékot. Hasonlóképen másik irányú elfor-5 igásnál a másik irány ellenében működő : nyomaték kapcsolódik. Ha a bütykös henger többállású, az ellennyomaték kapcsolása minden állás után hasonló módon megismétlődik. 10 A bütykös hengerrel működtetett érint: kezőket, különösen ha többről van szó, célszerű úgy elhelyezni, hogy azok egymás mellett vízszintesen vagy közel vízszintesen nelyezkedjenek el, hogy a meg-15 szakítás! ív egyikről a másikra lehetőleg ne tudjon átmenni. Esetleg választóialak is alkalmazhatók. Az érintkezők legcélszerűbben úgy képezhetők ki, hogy az áramvezeíőként is szolgáló, függőlegesen 20 elhelyezett lemezrugók végein legyenek elhelyezve, amely lemezrugókat ez esetben a vízszintes vagy közel vízszintes tengelyű vezérlőhenger elereszti vagy hozzányomja a vele szemben elhelyezett érintkezőpárhoz. A leírt pillanatkapcsoló szerkezet helyett természetesen bármely más kapcsoló'szerkezet is alkalmazható. A feszültségeltérésre működésbe jövő 30 készülékek általában csak segédáramokat szoktak ugyan kapcsolni, ezek azonban a most leírt elrendezésben, esetleg időkésleltetéssel, megfelelő áttételezéssel alkalmassá tehetők arra, hogy kis segéd-35 áramok kapcsolásához szükséges érintkezőknél nagyobb méretű érintkezők pillanatkapcsolását is létesítsék s így feszültségszabályozó berendezéseket közvetlenül működtessenek. 40 Legelsősorban tekintetbe jön a feszültségszabályozó transzformátoroknak ez érintkezőkkel történő kapcisolása, illetve közvetlenül egyik fokozatból a másikba való átkapcsolása. Miután az 5—6. ábrák 45 szerint a készülék több állású és több érintkezőjű kapcsolószerkezettel látható el, különösen alkalmas többfokozatú fe-Ezültségszabályozó transzformátorok önműködő kapcsolására. Minthogy az érint-50 kezők száma tetszőleges, továbbá a vezérlő tárcsa, illetve henger megfelelő kiképzése által a nyitások és zárások is tetszőleges kombinációban eszközölhetők, a készülék bármily rendszerű és fokozat-55 számú, egy vagy többfázisú feszültségszabályozó közvetett vagy közvetlen működtetésére alkalmasak. A fészültségszabályozó transzformátorok átkapcsolására a készülék kontaktusszerkezetét célszerűen úgy lehet kiké- 60 pezni, hogy a forgórész bizonyos számú elfordulása után bekövetkezett pillanatkapcsolás alatt az eddig zárva volt kontaktus vagy kontaktusok pillanatnyilag" uiegEzakíttatnak, s közvetlenül e megsza- 65 kitás után a másik kontaktus vagy kontaktusok bekapcsoltatnak. Átmeneti ellenállás bekapcsolása esetén a pillanatkapcsolás időrendjének kiképzése pl. olyan lehet, hogy egy pillanatkopcsolás alatt 70 három kapcsolási művelet játszódik le egymás után oly módon, hogy valamely bekapcsolás mindig csak a megelőző kontaktus vagy kontaktusok kikapcsolása után következik be. 75 Oly nagy teljesítményű egységeknél, ahol a kapcsolandó áramok nagyok, ajánlatos e nagy áramokat külön kapcsolókkal kapcsolni, hol a kapcsolók működtető áramát kapcsolja közvetlenül a készülék, g0 noha ez elvileg a nagyobb áramoknak megfelelően is készíthető. Többfázisú hálózat esetén szabályozható a feszültség egy közös többfázisú szabályozó transzformátorral, abban az eset- §5 ben azonban, ha az egyes fázisok feszültsége egymás közt is eltér, külön-külön egyfázisú szabályozók alkalmazhatók, miáltal nemcsak az átlagos feszültség, hanem egymáis közt az egyes fázisok fe- 90 szültségei is önműködően szabályozhatók. A készülék, különösen kisebb egységeknél, a feszültségtranszformáitorral közös házba is szerelhető, miáltal az összberendezós kisebb helyen elfér, továobá sok 95 kivezetés nie g t akar í th a tó. Feszültségszabályozó transzformátor helyett a készülékekkel természetesen másféle feszültségszabályozó, pl. egy indukciós szabályozó beállító motora, stb. is 100 működtethető. Szabadalmi igények: 1. A 112125. számú törzsszabadalomban védett, feszültségváltozásra érzékeny berendezés, melynél a mozgó résznek 105 az alapállásból való kimozdulását legalább két, egymás ellen működő, s a feszültség változásakor egymáshoz képest különböző mértékben változó hatóösszetevő (pl. feszültség, áram, H0 vagy fluxus) eredője eszközli, jellemezve a mozgó résznek és a hatóösszetevők hatását a mozgó részre közvetítő eszközöknek (pl. tekercselések, mágnesek) oly kölcsönös elrendezésével, 115 melynél a hatóösszetevők a mozgó részt az alapfeszültség változásakor ál-