113505. lajstromszámú szabadalom • Az emberi bőrt fénybehatás ellen megvédő szer

zák, a bőr kívánt bámulását azonban lehetővé teszik és egyúttal a rétegvastagságtól gyakorlatilag függetlenül alkalmazhatók. 5 Ilyen tulajdonságú vegyületek pl. az R—X =C—R általános képletű szerves anyagok, ahol R aromás mag, X pedig nitrogén- vagy metingyök. Ezeknek a vegyületeknek a következő altalános képle-10 tei vannak: ... N\ . ,CH< es i melyekben a feltüntetett fenilmagot a naf-15 til- vagy hasonló kondenzált avómás magokkal helyettesíthetjük, melyek valamennyien a legkülönbözőbb helyettesítőket tartalmazhatják. A fenti képletek szerinti anyag, pl. a 'sztilbén 20 CH = CH melyet az említett célokra előnyösen felhasználhatunk. Legtöbbnyire azonban azokat a vegyületeket részesítjük előnyben, amelyekben az aromás magok kö-25 zötti láncok maguk is egy mag részei, ami azt jelenti, liogy az ilyen vegyületek általános képlete: - ,X R C — R / ahol R aromás magot, x nitrogént vagy 30 metingyököt és y egy vagy kétcsoportú tagot, pl. metilént, etilént, oxigént, ként vagy imidogyököt jelent. Többnyire olyan vegyületek válnak be, melyekben a lánc alkotta gyűrű öt tagot tartalmaz, 35 úgyhogy egy egycsoporttú tag, pl. oxigén, kén, metilén- vagy imidogyök. Ebben az esetben a szimmetrikus és nem-szimmetrikus vegyületek csaknem egyenlően hatékonyak, mint pl. az arilbenzimidazo-40 lok, arilbenzotiazolok, 2-arilindolok. A hidrogén helvettesítése az aromás magokban a legkülönbözőbb Iielyettesítőkkel sem változtatja meg érzékenyen a találmány céljának elérésére alkalmazott anyagok jellegét; ilyen helyettesítők, pl. í5 az alkil, cikloalkil, aril, hidroxil, alkilvagy ariiéter, halogén, karboxil (akár mint szabad sav, akár eszterezéssel vagy sónak képzésével semlegesített állapotban), szulfuril, szulfonsav és egyéb gyö- 50 kök. Ha egyetlen felhasznált anyag nem létesíti egységesen a kívánt erős elnyelést, akkor két vagy több olyan anyagot kombinálhatunk egymással, melyek együttes elnyelő hatása fedi a kiszűrendő kör- 55 zetet. A találmány szerint felhasznált anyagok már rendkívül vékony rétegben hatásosak, mint amilyenek képződnek, ha oldatot vagy folyékony, kenőcsszerű disz- 80 perziót a bőrön szétdörzsöltünk, míg az eddigi védőkenőcsöket aránylag vastag rétegben kellett felvinni. Az említett célra a felhasznált anyagoknak gyakorlatilag színteleneknek és nem-mérgezőknek, vagyis 65 olyanoknak kell lenniök, melyeknek nincs a bőrre sem mérges, sem izgató hatásuk, sőt még sérülésekre sem. A védőréteg előállítására a bőr számára szokásos krém- vagy kenőcsalapanyagokat 70 alkalmazzuk. Ilyenfélék pl. a tisztított gyapjúzsír vagy a disznózsír, nagy molekulasúlyú alifás alkoholok, vazelin, paraffinolaj, növényi olajok vagy zsírok, akár magukban, akár egymással, esetleg 75 vízzel és (vagy) glicerinnel együtt. Többnyire elegendő, ha a védőkrém kb. 2—5 súlyszázalék abszorbens anyagot tartalmaz, de ha különösen erős fényhatás ellen kell védekezni, mint pl. 2000 vagy még 80 több méter magasságban, vagy higanygőzívlámpák esetén, akkor mint igen erős védőanyagot cink-, alumínium- vagy titánoxidokat adhatunk hozzá. Esetleg még színező anyagokat, mint pl. vasoxidokat 85 is hozzáadatunk, hogy a krémet a bőr különböző színárnyalataihoz igazítsuk. Az alábbi példák magyarázatra valók, de a találmány nem szorítkozik azokra. í. példa. 90 Fenilbenzimidazolszulfosav 2,5 g nátriumsóját 4 cm3

desztillált vízben feloldjuk, majd kb. 95 g homogén keveréket adunk hozzá, mely álJ: 10 súlyr. búzakeményítőből, 2 súlyr. porított tragant- 95 gumiból, 15 súlyr. vízből, 5 súlyr. etilalkoholból és 100 súlyr. glicerinből. Ha ezt a hígan folyó készítményt a bőrre kb. 0,03 mm vastagságú rétegben feldörzsöljük, akkor a bőr fájdalmas erythema ke- 100 letkezése nélkül megbarnul. A készít-