113499. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtési katóda és kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113499. SZÁM. VII/g-. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű. katóda és kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági K. T. cég- Újpest. A. bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 26-ika. A találmány közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez, különösen vakuumkisü­tőosövekhez és ilyennel fel szerelt kisütő­cső. r. Ismeretesek különféle közvetett fűtésű katódák, melyek többnyire emittáló ve­gyületből álló réteggel bevont henger­alakú fémrétegből, pl. nikkelcsőből, áll­nak, amelynek belsejében külön fűtőtest 10 van elhelyezve. A hőátvitel a fűtőtestről a tulajdonképeni katódafelületre sugár­zás, hővezetés útján vagy pedig mindkét mód egyidejű felhasználása mellett tör­ténik. A fűtőtest a legtöbb esetben a 15 fém katódafelülettől szigetelt fémdrótból áll, melyen elekromos áramot vezetünk keresztül. Az ismert fűtőtestek más fajtájú jó és rossiz vezető anyagok keverékéből, pl. szén-20 porból és égetett magnéziumból vagy égetett alumíniumoxidból vagy ehez ha­sonló oxidokból áll. Mindamellett, hogy ezek a fűtőtestek látszólag az összes kö­vetelményeknek megfelelnek, a közvetett 25 fűtésű katódák előállításánál mégsem ter­jedtek el, mert ugyanazon fűtőteljesít­mény eléréséhez nagyobb energia felvé­telre van szükségük. Azt találtuk, hogy ezt a jelenséget a fűtőtest fekete színe és 80 az ebből eredő nagy hőkisugárzás okozza, mely a fűtőtest azon részén, amelyet a fémfelület nem takar, nagy energia­veszteséget okoz. A találmány a túl nagy energiafelvétel 35 fenti okainak felismerésén alapszik és abból ál'l, hogy a jó és rossz vezető anya­gok keverékéből álló fűtőtestnek legalább a katódából kiálló végein fehér bevonata van; e bevonat természetesen a fűtőtest 40 egész felületét is takarhatja, minthogy a tulajdonképeni katóda belsejében sugár­zás által sem veszteség, sem nyereség elő nem állhat. A fehér bevonat célszerűen alumínium­oxidból vagy zirkoniumoxidból áll; ezek 45 kiváló elektromosan szigetelő tulajdon­ságokkal is rendelkeznek. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a fehér bevonat azokból az elektromosan aktív oxidokból áll, melyek a fémes katódafe- 50 lület emissziójának növelése céljából van­nak erre a felületre felrakva és egyúttal a fűtőtestnek a katódából kiálló végeit is fedhetik. A találmány szerinti fűtőtestet, illetve 55 katódát, pl. úgy állíthatjuk elő, hogy az előzetesen kialakított fűtőtestre ez emlí­tett fehér anyag szuszpenzióját porlaszt­juk. Ezután a bevont fűtőtestet zsugorít­juk és a katódául szolgáló fémes bevo- go nattal ellátjuk. A találmány szerinti katódának egy másik faganatosítási alakjánál a fémbe­vonat elhagyható, úgy, hogy tehát az egyébként a fémrétegre felviendő emit- 65 táló réteget közvetlenül a fűtőtesten he­lyezzük el a közöttük fekvő fehér réteg­gel együtt vagy enélkül. Ez ugyanis esetleg el is hagyható, mivel az emittáló réteg, mely egy vagy több földalkálifém 70 oxidjából áll, szintén fehér, tehát a hő­sugárzást szintén leszállítja. Hogy a fűtőtest hősugárzását a talál­mány szerinti katódánál még jobban csökkenthessük, az árambevezető dróto- 75 kait, melyek az ilyen fűtőtesteknél ezek végeit körülfogják, csiszolt fémből állít­hatjuk eilő, vagy pedig szintén fehér ré­teggel vonhatjuk be azokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom