113497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos energiának fénnyé való átalakítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113497. SZÁM. — VII /ll. OSZTÁLY. Eljárás villamos energiának fénnyé való átalakítására. Universag- Technische A. G. Glarus (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 30-ika. A gázok és gőzök világítását eddig' kivétel nélkül úgy igyekeztek látható és ibolyántúli sugárzás előállítására hasz­nosítani, hogy villamos gázkisülések ál-5 tal gerjesztették azokat világításra. A villamos gázkisülés fogalmát azzal jelle­mezhetjük, hogy villamos terek gázokban vagy gőzökben villamos áramlásokat hoznak létre. A villamos tér teljesítménye 10 magán az áramlás helyén, a kisülési tér­ben alakul át részben hővé, részben lát­ható vagy láthatatlan sugárzássá. így működik valamennyi gázkisüléses fény­forrás, mint az ívlámpák, a ködfény-15 ívlámpák és a ködfény-lámpák miniden fajtája, úgyszintén a szikraközök és az elektródák nélküli indukcióslámpák. A találmány új eljárás villamos ener­gia átalakítására sugárzássá, amelynél 20 az energia átalakítása két lépésben tör­ténik. Az első lépésiben a villamos telje­sítményt átalakítjuk elektronok kineti­kai energiájává és ebben az alakban ve­zetjük be az energiát a világító térbe. 25 Ebben a térben, amely gázokat és gőzö­ket tartalmaz, az elektronok mozgási energiáját egy második lépésben átala­kítjuk sugárzássá, oly folyamatokkal, amelyeket alább ismertetünk. 30 Az új eljárás tehát elvileg különbözik a gázkisüléses lámpák működési folya­matától. Ilyen irányú megoldásokra vo­natkozó javaslatok nem ismeretesek. A találmány új fizikai felismeréseken ala-35 pul, amelyeket a feltaláló elsőízben itt közöl. A modern kísérleti fizika számos ger­jesztési (excitációs) és ionizációs folya­matot derített föl gázokban és gőzökben 40 az úgynevezett elektron-ütközéses csövek segítségével. Ezekben a készülékekben az ütközések hatásának tanulmányozása cél­jából gyenge elektronsugarat pontosan szabályozható módon meggyorsítunk és belövelünk az ütközőtérbe, amely gázo- 45 kat vagy gőzöket tartalmaz nagyon cse­kély nyomás alatt. Ezeknek a készülékek­nek a szerkesztésénél és használatánál a kutatóknak két szempontra kellett szigo­rúan ügyelni. Előlször is a primer elek- 50 tronáramlásnak igen gyengének kellett lennie, nehogy tértöltési jelenségek lép­jenek fel és egyenlőtlen sebességeloszlás keletkezzék. Másodszor pedig az elektro­noknak csak oly kisszámú ütközést volt 55 szabad szenvedniük az ütközési térben, hogy egy-egy elektron lehetőleg csupán egy gázmolekulával ütközzék és csupán igen ritka esetben kettővel, máskülönben a kísérleti jelenségek áttekintihetetlenekké 60 váltak volna. Ilyen feltételek mellett azonban egyáltalán nem fejlődhettek ki azok a különleges jelenségek, amelyeken fi jelen találmány alapul. A találmány szerinti eljárás ezekkel 65 szemben a következő. Mindenekelőtt egy gyorsító villamos térben 50—300 voltnak megfelelő sebességre hozunk elektrono­kat, amelyeket alább primérelektronok­nak fogunk nevezni. Ezek a közepes se- 70 bességű elektronok viszik be az energiát a világító térbe, amely célszerűen el van választva a gyorsító tértől, amelyben a primérelektronok sebességüket nyerik. Ezeknek az áramát olyan nagyra mére- 75 tezzük, hogy a világító térben a gázok és gőzök igen erősen ionizált állapotba jus­sanak. Az eljárás kiviteléhez szükséges ionizáció fokára nézve az alantiak rész­letes adatokat tartalmaznak. Ehhez erős 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom