113497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos energiának fénnyé való átalakítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113497. SZÁM. — VII /ll. OSZTÁLY. Eljárás villamos energiának fénnyé való átalakítására. Universag- Technische A. G. Glarus (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 30-ika. A gázok és gőzök világítását eddig' kivétel nélkül úgy igyekeztek látható és ibolyántúli sugárzás előállítására hasznosítani, hogy villamos gázkisülések ál-5 tal gerjesztették azokat világításra. A villamos gázkisülés fogalmát azzal jellemezhetjük, hogy villamos terek gázokban vagy gőzökben villamos áramlásokat hoznak létre. A villamos tér teljesítménye 10 magán az áramlás helyén, a kisülési térben alakul át részben hővé, részben látható vagy láthatatlan sugárzássá. így működik valamennyi gázkisüléses fényforrás, mint az ívlámpák, a ködfény-15 ívlámpák és a ködfény-lámpák miniden fajtája, úgyszintén a szikraközök és az elektródák nélküli indukcióslámpák. A találmány új eljárás villamos energia átalakítására sugárzássá, amelynél 20 az energia átalakítása két lépésben történik. Az első lépésiben a villamos teljesítményt átalakítjuk elektronok kinetikai energiájává és ebben az alakban vezetjük be az energiát a világító térbe. 25 Ebben a térben, amely gázokat és gőzöket tartalmaz, az elektronok mozgási energiáját egy második lépésben átalakítjuk sugárzássá, oly folyamatokkal, amelyeket alább ismertetünk. 30 Az új eljárás tehát elvileg különbözik a gázkisüléses lámpák működési folyamatától. Ilyen irányú megoldásokra vonatkozó javaslatok nem ismeretesek. A találmány új fizikai felismeréseken ala-35 pul, amelyeket a feltaláló elsőízben itt közöl. A modern kísérleti fizika számos gerjesztési (excitációs) és ionizációs folyamatot derített föl gázokban és gőzökben 40 az úgynevezett elektron-ütközéses csövek segítségével. Ezekben a készülékekben az ütközések hatásának tanulmányozása céljából gyenge elektronsugarat pontosan szabályozható módon meggyorsítunk és belövelünk az ütközőtérbe, amely gázo- 45 kat vagy gőzöket tartalmaz nagyon csekély nyomás alatt. Ezeknek a készülékeknek a szerkesztésénél és használatánál a kutatóknak két szempontra kellett szigorúan ügyelni. Előlször is a primer elek- 50 tronáramlásnak igen gyengének kellett lennie, nehogy tértöltési jelenségek lépjenek fel és egyenlőtlen sebességeloszlás keletkezzék. Másodszor pedig az elektronoknak csak oly kisszámú ütközést volt 55 szabad szenvedniük az ütközési térben, hogy egy-egy elektron lehetőleg csupán egy gázmolekulával ütközzék és csupán igen ritka esetben kettővel, máskülönben a kísérleti jelenségek áttekintihetetlenekké 60 váltak volna. Ilyen feltételek mellett azonban egyáltalán nem fejlődhettek ki azok a különleges jelenségek, amelyeken fi jelen találmány alapul. A találmány szerinti eljárás ezekkel 65 szemben a következő. Mindenekelőtt egy gyorsító villamos térben 50—300 voltnak megfelelő sebességre hozunk elektronokat, amelyeket alább primérelektronoknak fogunk nevezni. Ezek a közepes se- 70 bességű elektronok viszik be az energiát a világító térbe, amely célszerűen el van választva a gyorsító tértől, amelyben a primérelektronok sebességüket nyerik. Ezeknek az áramát olyan nagyra mére- 75 tezzük, hogy a világító térben a gázok és gőzök igen erősen ionizált állapotba jussanak. Az eljárás kiviteléhez szükséges ionizáció fokára nézve az alantiak részletes adatokat tartalmaznak. Ehhez erős 80