113473. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátor, főleg mérőtranszformátor

Megjelent 1935. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113473. SZÁM. — VJI/g. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű transzformátor, fó'leg mérőtranszformátor. Koch & Sterzel Aktiengresellschaft cég* Dresden, mint Welter Eduárd főmérnök dresdeni lakos jogutódja. VII, pótszabadalom a 108554. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja ly30. évi junius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius ho 27-ike. A 108554. számú törzsszabadalom oly nagyfeszültségű transzformátort, főleg oly mérőtranszformátort ismertet, amely• nek nagyobb feszültségtekercse szigetelő 5 anyagból készült, egy részű tekercsszekrényben van. A tekercset emellett oly módon tekercseljük a tekercsszekrény egész tengelyirányú hosszában rétegesen és akként kapcsoljuk, hogy potenciálja a kí-10 viil fekvő kezdőpotenciáltól a tekercsben lévő mag felé növekedik, a legbelső tekercsréteg végét pedig a tekercsszekrény karimáján vezetjük át. A nagyobb feszültségtekercsét tehát a 15 tekercsszekrény egész tengelyirányú hosz.'zán ide-oda haladó, ismert rétegtekercsként készítjük. Ha azonban a nagyobbfeszültség tekercsét egyes oly tekercstestekből állítjuk össze, amelyeket a tekercs-20 szekrényen kívül készítünk és tekercsével önmagában véve ismert módon illesztünk össze, akkor az ily módon készült nagyobbfeszültség tekercse nem helyezhető be az egyrészű tekercsszekrénybe. 25 Ez oknál fogva az egyrészű tekercsszekrényt a találmány értelmében elválasztó hézagukon összekötött, fordítva egymásba tolt, L-alakú két szigetelő testből készítjük. Ily módon lehetővé válik, 30 hogy a kész tekercset rátolhatjuk az L-alakú, nagyobb szigetelő testre, ezt követőleg pedig a második szigetelő testet az elsőhöz képest fordítva tolhatjuk be utóbbiba. Ez az elrendezés azt eredményezi, 85 hogy az átütés útja a nagyobb feszültségtekercsétől a kisebb feszültségtekercséhez, ill. vasmaghoz ugyanaz, mint a csak egiy részből álló szigetelő testnél és hogy az elválasztó hézagon át való kúszási út eléri vagy majdnem eléri a szigetelő test 40 hosszát. Ha az elválasztó hézag párhuzamosan halad a tekercs tengelyével és a vasmaggal, akkor a két rész csavarmenetszerűen is kapesolódhatik egymással, mikor is a kúszás útját a menethullámok 45 megfelelően megnagyobbítják. Ezeket a csavarmeneteket csak az egyik szigetelő testen is elhelyezhetjük. Ez esetben csak a szigetelő testek csavarmenetes részének kell hengeresnek lennie, míg ellenben a 50 másik rész kúpos vagy lépcsőzetes lehet. Így azt az előnyt érjük el, hogy az egymásba tolt L alakú két szigetelő test egyszerű módon köthető össze egyrészű tekercsszekrénnyé és karimáival szorosan a 55 tekercshez nyomható. Hasonló módon illeszthetők össze az egymáshoz képest kúposán haladó elválasztó hézagok valamely ragasztószer segélyével a nagyobb feszültség tekercsének behelyezése után. Ha az 60 L-alakú szigetelő testek emellett égethető anyagból állanak, akkor a tekercsszekrényt alkotó szigetelő lestek egymással valamely ragasznak, pl. bakelitnek a szigetelő testek elválasztó hézagába való be- 65 vitele és összesütése révén egyesíthetők. Ha az L-alakú szigetelő testek porcellánból vagy máseféléből állnak, akkor egyszerű ragasszal, pl. porcelláncementtel effyesíthetők egyrészű tekercsszekrénnyé. 70 A rajz a találmány tárgyának foganatosítási alakját mutatja példaképen. A (13) vasmagot, ill. a (14) szekundertekercselést körülvevő tdkeresszekrény L-alakú, fordítva egymásba tolt, két (110) és 75 (111) szigetelő testből áll, ajmelyek közül