113469. lajstromszámú szabadalom • Betűemelőhajtás írógépekhez
függőleges középsíkját pedig oldanézetsíknak és ha a betűemelők ágyának síkját és a közbenső emelők ágyának síkját az HJlapr aj zsákba átfektetjük, az átfektetett 5 Ao és Bo ágyazási pontok természetcsen elveszítik AB — OiO_> = d térbeli távolságukat, e pontok azonban az előbb megállapított rokonsági viszonylatuk folytán továbbra is határozott módon egymáshoz 10 tartoznak. A botűemelők lengési síkjai egymást mind egy Mi-en átmenő ai tengelyben metszik, mely merőleges a betűemelők ágyazási síkjára. Ez az ai tengely (az 15 érintő Mi-ben) az alapsíkot D-ben éri (amit r és * határoz meg). A közbenső emelők lengési síkjai egymást ugyancsak egy as tengelyben metszik, mely merőleges a közbenső emelők ágyának síkjára. 20 A betűemelőik ágyában és a közbenső emelők ágyában levő, két-két összetartozó ágyazási pontnak már említett, meghatározott összetartozása és rokonsági viszonylata (geométriai viszonylata) a két 25 ai és a2 tengely számára is a fenti geométriai viszonylatnak megfelelő függőséget állapít meg. Ez kitűnik abból a tényből, hogy ez a két tengely az alapsíkban levő közös 1) metszésponton megy át. Az 30 a követelmény, hogy a betűemelők ágyának síkjában adódó összes forgatónyomatékok a közbenső emelők ágyának síkjában adódó, hozzájatartozó forgatónyomatékokkal ki vannak egyenlítve, illetve köl-35 esönösen egymáshoz igazodnak, feltételezi, hogy az Ao Bo vonal, amely az alapsíkba átfektetett A és B ágyazási pontoltat egymással összeköti, ugyancsak D-én menjen át. 40 Az. ezen foganatosítási példa kapcsán előbb felállított követelmények feltételezik. hogy az a.i ós a2 tengelyek hajlása az alapsíkhoz képest különböző legyen és így a betűemelők lengési síkjai a közbenső 45 emelők lengési síkjaival egybe nem. esnek. A D pont tehát a két pontsor geométriai rokonsági viszonylatában invarians szerepét játssza, x és y szerkesztése: Az a alapélen sorba 50 felrajzoljuk az, Oi és O2 pontokat; Oi-ben felvisszük az szöget és így megkapjuk az Mi pontot (MiOi=r). Az Mi pontban húzott merőleges) (érintő) ,az alapélet D-ben éri. Az O pontban az; Oi vonalhoz 55 lefelé felvisszük az s szöget és így kapjuk az Ao pontot, ezzel tehát az A pontot alaprajzban és oldalnézetben. Az AoD egyenes vonal az alapélhez b távolságban húzott párhuzamost B0 -ban találja. A B0 02 körhúrtioz húzott középső merő- 60 leges a,z alapélt Oa-ban találja, mely a közbenső emelők ágyának köréhez tartozó, átfektetett középpont. Ekkor O3O2 = v = R. Ha most ezt a, síkot felbillentjük, úg/ Ma (a. közbenső emelők' ágyának köréhez 65 tartozó középpont) a térben fekszik: 1. az, O2 köriili, a talált y sugarú körön1 és 2. a D-ből ezen körhöz húzott a2 érintőn. Ezzel meg van határozva Ma és M3O2. 7 0 Az x hajlásszöget így megszerkesztettük. Ezen x hajlásszögből és B-ből a B térbeli pont alaprajzát és oldalnézetét kapjuk. Az AB darabnak a térben való át fektetésével, mely alaprajzban és oldalnézet- 75 ben most ismeretes, meghatározható ennek valódi nagysága. Miután ez, a. nagyság A*B* = AB = O1O2, ezen példa számára előbb felállított összes követelményeket teljesítettük. 80 x és y számítása: A többi foganatosítási példához hasonlóan a számítás menete a következő: 0^ = ; OU = r.coss; 01 ü = r —OUi cos a DU = 01 D — OJJ; . T T . „„ DlT.b A0 U = r.sins; = 08 V = (Ox D -)- d) — D V; t.gc 85 o,v b„O2 1 \ R = y = sm to o.w ; 0,W = yB,01 i R COS O) COS X : OoD ' A számítás és szerkesztés x és y szá- 90 mára azonos értékeket ad. Ha a szerkesztést és számítást különböző szegmenságypontok számára megismételjük, azonos x és azonos y megtartásával megtaláljuk az együvétairtozó ágyazási pontokat a köz- 95 benső emelők ágyában, ha számára a megfelelő értékeket, használjuk. Szabadalmi igény: Betűemelőhajtás írógépekhez, azzal jellemezve, hogy a közbenső emelők ágya- 100 zási pontjai a betűemelők ágyának körívéhez tartozó geométriai görbén az alapsíkkal olyan kritikus szöget bezáró ferde síkban fekszenek, mely szöget -az
