113465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózát tartalmazó szálas anyagoknak, főleg gyapotnak fehérítésére pervegyületek oldataival

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113465. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás cellulózát tartalmazó szálas anyagoknak, főleg gyapotnak fehérítésére pervegyületek oldataival. Danzinger Adolf magántisztviselő Wien. A bejelentés napja 1935. évi jannár hó 18-ika Ausztriai elsőbbsége 1934. évi március hó 9-ike. A találmány fehérítő eljárás cellulózát tartalmazó, természetes vagy mesterséges szálas anyagnak, főként gyapotnak fehérítésére pervegyületek oldataival. Aszak-5 irodalom a fehérítés ilyetén módszerét „oxigén-fehérítésnek" nevezi. Az efajta fehérítési módszerek céljaira hatóanyagként főleg hidrogénszuperoxid, nátriumszuperoxid, nátriumperborát jön-10 nek tekintetbe, mimellett az oxigén lehasadásának sebességét a hőmérséklettel és stabilizátorok hozzáadásával, a katalitos bontást esetleg antikatalizátorok adagolásával szabályozzák. Legkedvezőbb 15 fehérítési hőmérsékletnek általában a 60 és 80° közötti hőmérsékletet tekintik. Rendszerint lúgos oldatokban fehérítenek, mert savas fehérítőoldatok, fehérítéstechnikai szempontból, kevéssé hatékonyak. 20 Az oxigén-fehérítésnek különösen az az előnye, hogy a fehérítendő anyag legmesszebbmenő kímélése mellett kiváló fehérítőhatás érhető el; a fehérítés ezen módszeréhez használatos vegyszerek azon-25 ban viszonylag drágák. Ez okból az utóbbi időben az ú. n. „kombinációs fehérítést" vezették be a fehérítési technikába, amelynek értelmében először klórral fehérítettek, majd a munkába vett anyagot 30 pervegyületek oldataival utánafehérítették. Az oxigén-fehérítés kivitele a találmány szerinti eljárásban lényegileg úgy történik, hogy a cellulózatartalmú szálas anya-35 got pervegyületek oldataival, amelyek esetleg stabilizátorokat és antikatalizátorokat is tartalmaznak, legalább is IV2 atm. túlnyomáson vesszük munkába és pedig olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a 80—90°-ot, sőt előnyösen a 40 100°-ot is. Egészen meglepő, hogy ez eljárás folyamán, amellyel, a nyilt tartányokbaii vagy pedig mérsékelt hőmérsékleten a fürdő nyomásával végzett szokásos munkamód- 45 hoz képest, vegyszerekben jelentős megtakarítások érhetők el, a szálaknak oxicellulóza keletkezése okozta károsodása nem következik be. A nyomás nagysága a munkába vett 50 áru, illetve nyersanyag természetéhez, továbbá a fürdők összetételéhez és a kívánt fehérítési fokhoz igazodik. Gyapot feldolgozása esetén már IV2 atm. túlnyomással jó eredmények érhetők el; általában azon- 55 ban 2-től egész 4 atmoszféráig terjedő túlnyomás előnyös. A nyomást hidraulikus úton, például szivattyúnyomással, a keringő lé nyomásával, a fürdőié kiterjedésével zárt, teletöltött kazánban, vagy pe- 60 dig gázok besajtolásával lehet előidézni. A használatos hőmérsékletek tekintetében megjegyzendő, hogy koncentrált fürdők alkalmazásakor, aminthogy a szóbanforgó eljárás keretében célszerűen 65 ilyenek jutnak alkalmazásra, a hőmérséklet a fehérítési folyamat kezdetekor 100° alatt tartható és ezt csak a fehérítési folyamat során, az aktiv-oxigén-koncentráció előrehaladó csökkenésének meg- 70 felelőleg, hagyjuk 100° fölé, egészen 115°-ig és ezen is túl, emelkedni, úgy hogy a fürdők pervegyület-tartalmának csökkenését a lé hőmérsékletének emelésével kiegyenlítjük. 75